2012 óta kötelező energetikai tanúsítványt készíteni egy ingatlan adásvétel előtt, 2016-ban pedig azt a bérbeadásoknál is bevezették. Novembertől lépünk egy újabbat a kulturált viszonyok irányába. Megváltozik az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer, valamint átláthatóbb és részletesebb lesz a kiállított energetikai tanúsítvány felépítése is. Az új dokumentum hatékonyan támogatja az ingatlanok eladását és bérbeadását is, ugyanis például külön értékeli a fűtést, a légkondicionálást és a világítást.
A tulajdonosoknak továbbra is kötelező lesz a vásárlók vagy bérlők számára a szerződéskötés előtt bemutatni és legkésőbb a birtokbaadással egyidejűleg átnyújtani a tanúsítványt. Könnyítés lesz azonban, hogy az okmány számát és átvételét már nem szükséges szerződésbe foglalni. És még valami, ami előny lehet: a lakás finanszírozási lehetőségei sokat javulhatnak, hiszen a bankok a döntéshozatali folyamatban ezeket a jellemzőket is mérlegelik. Gyorsabban és nagyobb hitelre lehetnek jogosultak az ügyfelek.
A vevők túlnyomó része előzetes energetikai tanúsítvány nélkül már nem is áll szóba az eladóval. A vevők tájékozódását a nagyobb hirdetési portálok azzal segítik, hogy ahol a tulajdonos megadta, ott közlik az energetikai besorolást, legalábbis azt az állapotot, amikor a hirdetést feladták. Novembertől csak ilyen hirdetést vehetnek fel. Ezen kívül arra sarkallják a hirdetőket, hogy módosítsák a hirdetésüket, ha időközben megtörtént az ingatlan felmérése és elkészült a tanúsítvány, így azt nagyobb eséllyel tudják eladni.
Kötelező a helyszíni szemle. Ennek során le kell fotózni az épület négy homlokzatát kívülről, egy-egy jellemző nyílászárót közelről, az összes telepített hőtermelő berendezést és az épületgépészet egyéb berendezéseit. Az adatokat fel kell vinni egy központi adatbázisba, ahol ezek alapján „kijön” a besorolás.
Az energetikai tanúsítvány egy független szakvélemény, amely jogszabályban meghatározott tartalommal és számítási módszerrel készül. Kiállítására csak a Magyar Építész vagy a Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő diplomás szakembernek lehet engedélye. A dokumentum tíz évig érvényes, ha ez idő alatt nem építik át az épületet.
Az Országos Tanúsító Központ felhívja a figyelmet: a szakvélemény kötelező része a még jobb energetikai mutatók elérését szolgáló javaslat, mely az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló korszerűsítési lehetőségeket sorolja fel. Ide azok a lehetőségek kerülnek, amelyeket a készítő mérnök leginkább indokoltnak vél. Részletezni kell, hogy a gépészeti és építészeti szerkezeteken milyen fejlesztést lehet elvégezni gazdaságos módon. Rögtön meg is jelölhető, hogy milyen fokozatra javulhat a minősítés.
Nem kell tanúsítvány az alábbiakra:
- 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű, különálló épületek
- üdülők, nyaralók, hétvégi házak
- bizonyos mezőgazdasági rendeltetésű épületek
- bizonyos műhely rendeltetésű épületek
- legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épület, fólia- vagy sátorszerkezet
- hitéleti (vallási) célra használt épület
- ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt
- a használatbavételi engedélyt megelőző tulajdon-átruházáskor
- ajándékozás esetén.
A Duna House ezzel kapcsolatban emlékeztetett: bevett szokás, hogy a tulajdonosok az eladásra vagy kiadásra szánt ingatlanok energiafelhasználását szolgáltatói számlák bemutatásával szemléltetik. Ez a módszer azonban az ott lakók változatos szokásai és igényei miatt nem mutat valós képet az ingatlan állapotáról.
