A régióban Lengyelország lehet az építási ágazatban az abszolút növekedési motorja 2026-2027-ben, Magyarországon az uniós források lakhatási céllal történő felhasználásától várnak lendületet a szakemberek - ez derül ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elemzésből, amelyben a visegrádi (V4) országok építőiparának helyzetét vizsgálták az idei és a jövő évre.
Tavaly az Európai Unió tagállamaiban az építőipar teljesítménye igen változatos képet mutatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. 10,2 százalékos növekedéssel Szlovénia állt az élen, majd Csehország következett 9,2 százalékkal, a harmadik Lettország volt 9 százalékkal. A sereghajtók pedig Németország, Ausztria és Franciaország, utóbbi három tagállamban negatív tartományba zuhant a mutató.
Magyarországon 2025-ben a termelés volumene összességében 2,8 százalékkal volt nagyobb, mint 2024-ben. Az Euroconstruct becslése szerint 2026-ban is lehet növekedés az ágazatban: az építőipari teljesítménye éves szinten 2026-ban 1,3 százalékkal bővülhet. Ezt támaszthatja alá, hogy a KSH közlése szerint az idén áprilisban az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 13,9 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9 százalékkal felülmúlta a 2026. márciusit.
Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor Magyarországon az iparág fejlődését továbbra is erősen visszafogja a megrendelések hiánya, míg a másik három visegrádi országban sokkal inkább a fizikai kapacitáskorlátok okoznak gondot.
Lengyelország lehet a régió abszolút növekedési motorja
Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb állama, amely 2026–2029 között évente átlagosan 3,9 százalékos bővülés elé néz. A piacot az uniós helyreállítási alapok (KPO) masszív beáramlása fűti. A beruházások több mint 40 százalékát adó mélyépítést olyan gigaprojektek dominálják, mint a kárpátaljai vasútvonalak modernizációja, a gdyniai kikötő bővítése, valamint az első atomerőmű és a tengeri szélparkok előkészítése. A vezető kivitelezők szerződésállománya történelmi csúcson van, ami reménykeltő.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés valójában ennek a rendkívül magas bázisnak a fenntartását jelenti. A fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések, például a Dukovany-i atomerőmű építése tartja mozgásban, Csehország ugyanis ebben a létestményben két új atomreaktor építését tervezi.
Fotó: Depositphotos.com
Szlovákiában a korábbi évek kiugró teljesítménye után 2026-ban az építőipar lassulhat. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban. Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik: a kiadott lakásépítési engedélyek száma a 2022-es 19 201 darabról 2026-ra várhatóan 13 443 darabra esik vissza.
Az uniós forrásokkal kaphat újabb esélyt a hazai lakáspiac
A magyar piac teljesítményét az elmúlt időszakban jelentős átalakulások formálták. Bár 2025-ben a teljes építőipari termelés volumene 2,8 százalékkal nőtt, a jövőbeli kilátásokat a szerződésállományok drasztikus megnövekedése határozza meg. A hazai mélyépítést sokáig a Paks II. alapozási munkái, valamint a külföldi befektetésekhez köthető ipari fejlesztések húzták, a mélyépítési szerződésállomány 2025 végén 84,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezt a meglehetősen aszimmetrikus piacot kiegyensúlyozhatja, hogy megnyílt a lehetőség 16,4 milliárd eurónyi (több mint 6000 milliárd forint) uniós forrás felszabadítására, ami történelmi mértékben pörgetheti fel a hazai építőipari beruházásokat, de leginkább már csak 2027-től.
Lakáspiac is inkább csak jövőre kaphat itthon lendületet - erről már az ÉVOSZ elnöke beszélt az Mfornak. Koji László elmondta, hogy az uniós források csaknem 1700 milliárd forintos keretösszegben szolgálnák a lakhatás fejlesztését, köztük bérlakások és kollégiumok építését. Kiemelte, az ÉVOSZ konkrét javaslatot tett le a Közlekedési és Beruházási Minisztérium asztalára, amelynek lényege az úgynevezett „angol minta”. Ez lényegében az osztott tulajdonú megfizethető lakhatást jelenti. Az osztott tulajdonú lakás úgy jön létre, hogy a kormány a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül, egy önkormányzattal, egy ingatlanfejlesztővel, és egy munkáltatóval, valamint a leendő tulajdonossal összefogva „összerakja” az ingatlanfejlesztés költségeit.
Fotó: DepositPhotos.com
A lakó bérlőként költözik be legalább 10 százalékos tulajdonrésszel, és fokozatosan válik az ingatlan teljesen tulajdonosává, eközben csökken a bérleti díja. Koji László elmondta: 100-120 éve volt erre itthon hasonló példa, így épült például a Wekerle-, és a MÁV-telep is. Az ÉVOSZ elnöke el tud képzelni hasonló fejlesztéseket gyógyszergyárak, kiskereskedelmi-láncok bevonásával. Koji László példaként említette a budapesti diákváros tervét, ami szintén beleférne egy iyen programba és az uniós koncepcióba. 2029-ig ezeket az uniós pénzeket el kell költeni, ezért a projekteknek mielőbb elő kel készíteni, hívta fel a figyelmet az ÉVOSZ elnöke.
A kérdés már csak az, hogy hogyan alakulnak az árak?
Az iráni háború február 28-i kitörését követően az olajalapú termékek ára szinte azonnal felment - erről már Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója beszélt az Mfornak. Az átlagos drágulás 10-20 százalék volt. A bitumenes tetőszigetelő lemezek ezért most 15 százalékkal magasabb árazással érhetőek el, mint 2026 januárjában. A geopolitikai konfliktus ugyanakkor megindított egy, a covid idején tapasztalt „pánikfelhalmozást” is, így átmenetileg hiány alakult ki polisztirollemezekből, a hirtelen beérkező megrendelések ugyanis több gyártónál leürítették a raktárakat.
A kerámiacserép és a téglagyárak is zömmel áprilistól 10-15 százalékban árat emeletek, aminek alapvetően az az oka, hogy ezek az üzemek nem tartoznak a rezsivédett gázfelhasználók kategóriájába, és a közel-keleti háború miatt csaknem 70 százalékkal emelkedett a gáz ára.
Markovich Béla ugyanakkor nem számít az építőipari alapanyagoknál hiányra, sőt úgy látja, hogy a forint erősödése kompenzálja az import termékek beszerzési költségét, így bizonyos területeken, például a tégla esetében valamelyest csökkennek is majd az árak. Ha a forint tartja 350-360-as szintet az euróval szemben, és az olajárak is visszarendeződnek, akkor a Mapei ügyvezető igazgatója nem számít arra, hogy az alapanyaggyártók az év további részében ismét árat emelnek. Az viszont egész más helyzetet teremtene, ha a forint visszalépne a 390-es szintre, ez azonban a mostani gazdasági folyamatokat látva szinte teljesen kizárható – mondta Markovich Béla.
