A szakember a Trend FM-nek arról beszélt, hogy a felkészülési idő alatt át lehetne tekinteni, miként hangolhatók össze a lakók nyugalmához, a szociálpolitikához és a turizmus működéséhez kapcsolódó érdekek. A szabályozás ugyanis nemcsak az ingatlanok tulajdonosait és a vendégeket érinti, hanem a társasházi közösségeket, a turisztikai vállalkozásokat és a helyi lakáspiacot is.
Schumicky Balázs szerint, ha a jelentős változtatások mégis már január 1-jén hatályba lépnének, akkor a szabályok kialakításakor külön figyelmet kellene fordítani a rövid távú lakáskiadásban érdekelt mikrovállalkozások életben tartására. A gyors átállás komoly működési és pénzügyi nehézséget jelenthet azoknak, akiknek a megélhetése részben vagy egészben ehhez a tevékenységhez kötődik.
A lehetséges megoldások között egy kvótarendszer bevezetése is szerepelhet. Ez korlátozhatná a rövid távú kiadásra használható ingatlanok vagy férőhelyek számát, miközben nem szüntetné meg teljesen ezt a szálláshely-szolgáltatási formát.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke szerint azt is érdemes lenne felülvizsgálni, hogy indokolt-e társasházi környezetben akár 25 szobás, százágyas szálláshelyek működtetése. Az ilyen méretű egységek forgalma és a társasházra nehezedő terhelése már jelentősen eltér egy hagyományos magánszálláshelyétől.
Schumicky Balázs a társasházak jogosítványait is megerősítené. Erre azért lenne szükség, hogy a lakóközösségek hatékonyabban léphessenek fel azokkal szemben, akik rendszeresen megsértik a közösségi együttélés szabályait.
A cél egy olyan kiegyensúlyozott szabályozás kialakítása lehet, amely egyszerre védi a társasházakban élők nyugalmát, figyelembe veszi a szociálpolitikai szempontokat, és nem lehetetleníti el egyik napról a másikra a jogszerűen működő mikrovállalkozásokat.
