Bár a szerződéskötési folyamat még mindig nem zárult le, így az árverést lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződéslistáján továbbra sem szerepel a taszári légibázis értékesítése, egyre több jel mutat arra, a parlagon heverő repteret is távol-keleti befektetői csoport szerezhette meg.
Erre utal, hogy Taszár község Facebook-oldalára Varjas András polgármester szerdán kitett egy beszámolót, mely szerint „a reptér befektetőivel újabb tárgyaláson vettek részt”. A bejegyzés szerint először a közös tulajdonban levő terminál jövőjéről egyeztettek Borhi Zsombor kaposvári alpolgármesterrel, majd egy okosmérőket gyártó cég képviselőivel. Varjas szerint a vállalkozás
„akár a taszári reptér területén kialakítandó iparterület első betelepülő vállalata is lehet”.
Hogy a fotókon kik is szerepelnek pontosan, az a szerdai közzétételből még nem derült ki, így nem tudni, hogy a távol-keletiek az okosmérőket gyártó cég vagy a reptér vevőinek képviselői lehettek-e.
A kérdésre péntek délután kaptunk választ. A polgármesternek a település Facebook-oldalán közzétett Facebook-bejegyzésében már az olvasható, hogy
„az adásvételi szerződés aláírása egy távol-keleti befektetőcsoporttal megtörtént, és a vételár kifizetése következik, melyre 60 nap áll rendelkezésre. Logisztikai központ és iparterületek kialakítása is a tervek között szerepel”.
Az mindenesetre
beszédes, hogy a posztokban már nem kereskedelmi repülőtér, hanem „iparterület” kifejezés szerepel.
Ugyanis – mint arra korábban rámutattunk – a régóta használaton kívüli repteret a kormányzat 2021 végén még kimondottan kereskedelmi repülőtérré alakítás céljából rendelte el eladni az SGF Silu Global Fund Zrt.-nek.
Ismert, a szerződés (melynek összege csaknem 2 milliárd forint volt) kútba esett, ezért a kormány korábbi határozatát visszavonva árverésre bocsátotta az ingatlanegyüttest. Ám a korábbi kormányhatározattal ellentétben az idén február eleji kormánydöntésben már nincs szó arról, hogy kereskedelmi repülőtérként kell hasznosítani azt.
A licitálás 2,6 milliárd forintról indult, az egyelőre ismeretlen vevő végül 3,6 milliárd forintért szerezte meg az ingatlanegyüttest.
A bizonytalanság a helyiek körében is felütötte a fejét. Korábban meg nem erősített értesülések kínai befektetői csoportról szóltak, Varjas András ezért május közepén egy Facebook-bejegyzésben kívánta elejét venni a szóbeszédnek. Mint írta, a befektető csak a szerződéskötés után fogja kidolgozni a korábban reptérként működött területre vonatkozó koncepcióit, „addig is mindenféle »híresztelésekre«, »pletykákra« nem szeretnénk nyilatkozni” – írta a posztban a településvezető.
