Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
A részleteket kifejtve a tárca azt is közölte, a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg. A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövidtávú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti – hangsúlyozzák.
A tárca megállapítja, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. A minisztérium szerint ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek – írják. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról.
Mindezt az NGM szerint jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – teszik hozzá.
Az augusztusi albérletpiaci körkép részletei szerint a kiadásra hirdetett lakóingatlanok átlagos bérleti díja Budapesten 250 ezer, Debrecenben 230 ezer forint, míg a legolcsóbb 110-110 ezer forintos átlagos albérleti díjjal Kaposvár és Miskolc. A további egyetemvárosok közül Győrben 190 ezer forintos átlagos bérleti díjjal számolhatnak a bérlők, Szegeden 160 ezer, Pécsen pedig 150 ezer forinttal.
A Klasszis Klub Live múlt héten Kiss Ambrust, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatóját látta vendégül, aki beszámolt a lakhatási válság elleni fellépésük keretében tett intézkedésekről, a Lakásügynökség szerepéről is.
Lapunk Az utca embere sorozatunk keretében járókelők véleményét is kikérte az Airbnb-zőkről.
