Az év vége a számvetésé és a jövő évi lehetőségek, várható trendek számbavételének az ideje is. Most sincs ez másképp, hiszen van miről megemlékezni és a fantáziát elengedve ábrándozni arról, hogy mi várható. Nos, abban minden szakértő egyetért, hogy feszültségekkel és negatív tendenciákkal teli volt a 2023-as esztendő a lakáspiacon. Eltűntek a vevők, elapadtak a hitelcsapok, álltak az építkezések. Persze, nem mindenhol, de nagyon sok településen. A kormány csak kapálózott, addig jutott, hogy leállította a nagy állami beruházások egy részét, a magánszektor pedig kivárt.
Mi lesz jövőre? Biztosra vehető, hogy az ideinél élénkebb forgalom lesz. Abban van csak eltérés, hogy mennyivel lesz több adásvétel, mint idén, amikor 30-35 százalékkal volt kevesebb a 2022-esnél. Az elmúlt 9 év leggyengébb ingatlanpiacát jelentette a 90 ezres tranzakciószám, ennél kevesebb adásvétel 2013-ban volt, amikor 88 ezer ingatlan cserélt tulajdonost.
Nem kétséges, hogy a kormány által újragondolt otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően jelentősen javulhat az első lakásukat megvásárló családok helyzete. Az új CSOK Plusz, a megemelt Falusi CSOK és Babaváró ösztönzőleg hatnak majd. Több friss családnak jó hír, hogy elég mindössze 10 százaléknyi önerő, hogy lakásvásárlásba kezdjenek a fiatalok. A CSOK Plusz támogatást 80 millió forintos ingatlanértékig tudják igénybe venni, ráadásul az ingatlanvásárlásuk ekkora vételárig továbbra is illetékmentes lesz. A törlesztőrészletek azonban nem lesznek alacsonyak, s bár a kormányzati propaganda ezt nem teszi hozzá, egyértelmű, hogy ehhez hosszú évekig stabil munkahely kell, méghozzá mindkét felnőttnél.
2024-ben változhat az idei, lefelé tartó trend a hitelpiacon.A várhatóan tovább csökkenő jegybanki alapkamat és az "önkéntes" banki kamatplafon bevezetése jó hír a kölcsönre szorulóknak. A DH-hoz tartozó Credipass pénzügyi szolgáltató 2024-ben 750-850 milliárd forintos aktív piaccal számol, ennyi lehet a kihelyezés.
Ide kapcsolódik, hogy minden szakértő szerint növekedhet a befektetők aránya a népszerű nagyvárosi, de főleg fővárosi körzetekben. Jövőre kissé csökkenhet a korábban jól, 2024-ben már kevésbé tejelő állampapírok aránya egy-egy befektetői portfólióban, s megint hangsúlyosabb lehet a lakóingatlan. A befektetői érdeklődés fokozódása az ingatlanállományra is jó hatással lehet, hiszen ez az a vevői csoport, amelyik a felújítandó ingatlanokat is szívesen vásárolja és korszerűsítés után újrahasznosítja, akár kiadás, akár eladás útján.
Ingatlanárak tekintetében a fenti hatások miatti erősebb kereslet magával hozhatja a fordulatot, így nominális értelemben a másfél-két éve tartó stagnálás és csökkenés után újra emelkedő pályára léphetnek a lakásárak Magyarországon. Természetesen egyes lokációk és ingatlantípusok esetében még jelentős eltérések mutatkozhatnak akár az árak változásának irányában is, de átlagosan a Duna House éves szinten 5-10 százalékos áremelkedéssel számol 2024-ben. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez a drágulás további rétegeket szorít ki a lakáspiacról és terel a bérleti piac felé.
Láttuk tehát, hogy mire számíthatunk. Nem elég azonban tudni, hogy mi mennyibe kerül, az sem mindegy, hogy például vevőként mekkora alkura van reális kilátás. Ehhez tudni kell, mi történt a közelmúltban, milyen pozíciókból futnak neki az eladók egy-egy 2024. január-februári adásvételnél. Nos, tavaly az első félévben még 6-6,5 százalék volt az átlagosan elérhető engedmény a kínálati árból. Az év második felére viszont ez elérte, sok helyütt meg is haladta a 7 százalékot. És akkor még mindig csak átlagról beszélünk.
Az OTP Ingatlanpont szerint - nem meglepő módon - a családi házaknál lehetett sokat alkudni, átlagosan 8-8,5 százalékot, ám a rossz műszaki adottságúak esetében ez bizonyosan 10 százalék fölé ment a legtöbb településen. A felújítást elkerülő panelek eladói is többet engedtek, akár 5-6 százalékot is, ugyanakkor a téglaépítésű lakásoknál az átlagos 5,2 százalékról 4,5 százalékra csökkent ennek mértéke.
Az alkulehetőségek ismételt megerősödése kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi hónapokban érzékelhető volt a kivárás a vevők részéről, miután bizonytalanná vált, hogy mi lesz a különféle támogatások sorsa. Ezt a községekben még az is erősíthette, amikor jöttek az első, de még nem konkrét hírek a CSOK Plusz várható bevezetéséről. Bár e bizonytalanság azóta elmúlhatott, ennek a hatása legfeljebb a következő negyedévek forgalmában válik majd láthatóvá - vélekedett.
