Október elején közzétette a Városligetben, az egykori Petőfi Csarnok helyén épülő Új Nemzeti Galéria kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési hirdetményét a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Majd nem sokkal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: az eljárás után tudják megmondani, hogy pontosan mennyibe kerülne az épület befejezése.
A kancelláriaminiszter válaszában a pontosan kitételre érdemes koncentrálni: hogy egy közbeszerzés forintra pontosan mennyibe kerül, az valóban csak az eljárás végén derül ki, hiszen az eljárás alapvetően éppen arról szól, hogy ki adja a legjobb ajánlatot. A kérdés sokkal inkább az, hogy nagyságrendileg mennyibe kerülhet az Új Nemzeti Galéria, erre pedig a miniszter válaszolhatott volna, hiszen úgy nem lehet kiírni egy ilyen méretű közbeszerzést, hogy valmilyen kalkuláció ne legyen a becsült értékről.
A közbeszerzéseken induló társaságoknak meg kell felelniük bizonyos pénzügyi, műszaki és szakmai feltételeknek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy csak azok állhassanak starthoz, akik reálisan el is tudják végezni a munkát. Így nem állhat elő olyan helyzet, hogy a püspöladányi Pityipalkó Kft. elvisz egy munkát úgy, hogy ahhoz nincsenek sem megfelelő tapasztalatai, sem erőforrásai. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feltételeket a kiiíró arányosan megszabhassa, kell valamilyen sorvezető, hiszen az sem járható út, hogy hasraütésszerűen olyan magasra teszik a lécet, hogy annak csak bizonyos cégek feleljenek meg. Éppen ezért a közbeszerzési törvény egyértelműen szabályozza, hogy a pénzügyi alkalmasság esetén hogyan kell úgy meghatározni az alkalmasság feltételeit, hogy az arányos legyen.
Például elő lehet írni, hogy a beszerzés tárgya szerinti árbevételnél egy bizonyos szintet el kell érni. A törvény szerint, ha az árbevétel vizsgálatára kerül sor, az általános forgalmi adó (áfa) nélkül számított közbeszerzési érték 75 százalékát elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel rendelkező ajánlattevőt nem lehet alkalmatlannak minősíteni. Tehát ha a becsült érték 10 forint, akkor a beszerzés tárgya szerinti legalább 7,5 forintos árbevétellel rendelkező ajánlattevőt alkalmasnak kell tekinteni. Így a pénzügyi alkalmasság esetén 7,5 forintos határt lehet meghúzni.
Mindez azért fontos, mert ilyen pénzügyi alkalmassági feltételt természetesen a Városliget Zrt. is szabott, méghozzá így:
„Részvételre jelentkező/ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából (építőipari kivitelezési tevékenység) származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele nem éri el összesen az 50.000.000.000,- Ft-ot.”
A fenti pénzügyi alkalmassági feltétel alapján a kiíró legalább nettó 66,67 milliárd forintos közbeszerzési értékkel számolhatott, hiszen az 50 milliárd forintos árbevétel ennek a 75 százalékát teszi ki. (Az 50 milliárdos lécet több ajánlattevő együttesen is megugohatja, illetve be lehet vonni kapacitásnyújtó cégeket is.)
Szerettünk volna pontosabb adatokat és indoklást kérni, első levelünkre azonban a Városliget Zrt. a közbeszerzési szabályok általános jogszabályhelyeit küldte el, illetve a Közbeszerzési Tanács egyik útmutatóját idézték, amiben nincsen szó a pénzügyi alkalmasságnál szereplő érték meghatározásáról, illetve általánosságban a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát említették. Viszont annyit – ismételten konkrétumok nélkül – hozzátettek, hogy az alkalmassági követelményeket az ezekben javasolt mértéknél alacsonyabban határozták meg. Szerettünk volna érdemi választ is kapni, a Városliget Zrt. azonban nem reagált a második levelünkre.
A közbeszerzést úgynevezett hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban írták ki. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az ajánlatok és az alkalmasságot igazoló dokumentumok beérkezése után, a tárgyalási szakaszban a kiíró valóban tárgyal azokkal, akik megfelelnek az alkalmassági követelményeknek. Itt finomodhatnak a feltételek, változhatnak az árak, csak ezután nyújtják be a végleges ajánlatokat a cégek, amelyeket elbírálnak. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy mostani számításunk nem a végösszegre, hanem a nagyságrendre vonatkozik.
A fenti kalkuláció egyébként nem tűnik elrugaszkodottnak, sőt, annak a kitételnek is megfelelhet, hogy az alkalmassági lécet alacsonyabbra tették. 2020-ban a G7 a tervezésre vonatkozó szerződésmódosítás alapján írt arról, hogy a Városliget Zrt. 2017-ben még 26 milliárd forintot szánt az Új Nemzeti Galériára, ez később a tervezésnél 48 milliárdra kúszott fel, a 2020-as szerződésmódosításból viszont már az derült ki, hogy 73 milliárd forinttal számoltak.
Önmagában az előkészítés is hatalmas összegeket emésztett fel:
- 2015-ben kötött szerződést az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. a Városliget Zrt. részére az Új Nemzeti Galériához egyedileg meghatározott mérnöki feladatok ellátására. Ennek értéke 375 millióról 503 millióra nőtt 2020-ra.
- A tervezést 2016-ban nyerte el a magyar Bánáti + Hartvig Kft. a japán HANAA Jimusho Ltd.-vel közösen 2,65 milliárd forintért, ez 2019 szeptemberében 2,83 milliárd forintra drágult.
A Liget Projektért felelős Baán László a HVG-nek januárban úgy fogalmazott: „2025-ben lehet ismét olyan helyzetben a nemzetgazdaság, hogy lesz pénz jelentősebb állami nagyberuházásokra, így az Új Nemzeti Galéria megépítésének megkezdésére is. Érvényes építési engedélyünk van, kész kiviteli tervekkel – akár holnap el tudnánk kezdeni az építkezést.”
Hogy a nettó 66,67 milliárdos összeg mit jelent egy kicsit kézzelfoghatóbban? Október elején derült ki, hogy augusztus végére meghaladta a 86 milliárd forintot a kórházak adósságállománya.
