A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára és a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatója ez év januárjában állapodtak meg abban, hogy a két intézmény Sina Simon tizenkilencedik századi görög származású mecénásról elnevezett díjat alapít. Céljuk, hogy nagy presztízsűvé tegyék az elismerést, s ezzel "divatossá" változtassák a mecenatúrát.
Divatba hoznák a mecenatúrát
Az MTA székházában (amelynek építkezésére egyébként szintén Sina Simon adományozta a legnagyobb összeget) szerdán tartott ünnepélyes díjátadón elhangzott: a Richter 2006-ban 14 milliárd forintot fordított innovációs célokra, s mintegy nyolcszáz főállású kutatót foglalkoztat, ami alig kevesebb, mint az akadémia tudósainak száma.
A Richternél az mfor.hu megkeresésére elmondták: a díjat társadalmi szerepvállalásuk megtisztelő elismerésének tartják, ezenkívül fontos eszköznek vélik ahhoz is, hogy "divatba jöjjön" hazánkban a mecenatúra. Bogsch Erik mindenekelőtt az oktatás támogatását, a fiatal tehetségek gondozását tartja fontosnak.
A cég közlése szerint korunkban a mecenatúrára nagyobb szükség van, mint valaha, mert az értékteremtés és -megóvás anyagi áldozatait ma már sajnos egyedül a cégek képesek magukra vállalni. Ezt felismerve a társadalmi szerepvállalás egyre inkább helyet kap a vállalatok stratégiájában: kezd meghonosodni az a felfogás, hogy egy vállalat önzetlenül, viszonzást nem várva segít.
Mecenatúra vs. szponzoráció
"A mecenatúra és a szponzoráció közti különbség, hogy amíg az ember az elsőtől nem vár közvetlen és azonnal jelentkező megtérülést, addig a szponzorációtól igen. A cégek ritkán gondolkodnak hosszú távon, azonnali megtérülést szeretnének, ezért a szponzoráció jóval nagyobb népszerűségnek örvend, mint a mecénási tevékenység. Emiatt azonban a vállalkozások nem róhatók meg, hiszen a gazdasági környezet mindig alapvetően befolyásolja egy cég stratégiáját. Egy gyógyszergyár esetében például a nemrégiben bevezetett megszorító intézkedések negatív hatással lehetnek az érintett cégek társadalmi szerepvállalására is" - magyarázta kérdésünkre Bogsch Erik.
Ma már Magyarországon is egyre inkább tapasztalható, hogy magánemberek magánvagyonukból sokat áldoznak a köz érdekében. Komoly adományozók jelentek meg, akik - akár saját magánvagyonukból létrehozott alapítványokon keresztül - folyamatosan áldoznak a köz javára.
Üzletileg is megéri
Bogsch Erik szerint azonban Sina Simonhoz mérhető mecénás jelenleg nincs és nem is lehet Magyarországon, hiszen még egy magyar pénzember sem tart olyan szinten a vagyonfelhalmozásban, amely megfelelő hátteret biztosíthatna ahhoz.
A vezérigazgató azt is elmondta, hogy bár a mecénási tevékenységet elsősorban lelkiismereti kérdésnek tartja, a cégeknek hosszú távon üzletileg is megéri a jótékonykodás.
Fokasz Oresztész
Menedzsment Fórum
