A digitális hálózatok biztonságos és szabad felhasználásának technikai, együttműködési és politikai kérdéseivel foglalkozó október elején megrendezett második nemzetközi kibertér-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök a határok nélküli digitális világ szabadságeszmét terjesztő szerepére hívta fel a figyelmet, William Hague brit külügyminiszter pedig a nemzetközi együttműködés és kooperáció erősítésének fontosságát hangsúlyozta a hálózati biztonság megerősítése és a kiberbűnözés elleni intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében.
A rendezvényen számos magyar informatikai fejlesztés kapott nemzetközi nyilvánosságot. Ilyen volt például a mobil eszközök közötti zeneszámmegosztást lehetővé tévő Mixgar, valamint természettudományos oktatást segítő eszköz, a WebCam Laboratory. Ezt követően a "Design Hét" seregszemlén a magyar formatervezők mutathatták be munkáikat a széles nyilvánosságnak.
Az említett rendezvények példái alapján Cséfalvay Zoltán cikkében hangsúlyozta, hogy már elmúltak azok az idők, amikor a kelet-európai térséget csak "kihelyezett munkapadnak" titulálták és nyugat-európai vállalatok bedolgozójának tekintették.
A világ egyik leginnovatívabb óriásvállalata, a svéd Ericsson például összesen 1700 magyarországi alkalmazottjának 70 százalékát a budapesti kutató-fejlesztő központjában foglalkoztatja.
A kutatás-fejlesztési területeken dolgozók számában a legnagyobb növekedés a gyógyszeriparban volt tapasztalható az elmúlt években - mutatott rá Cséfalvay Zoltán. Jelenleg a kutatás-fejlesztési beruházások egyharmadát gyógyszeripari vállalatok hajtják végre Magyarországon.
Az elért növekedés ellenére a kutatás-fejlesztési területeken foglalkoztatottak száma még mindig viszonylag alacsony a termelésben dolgozókhoz képest, ezért annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai térség fel tudjon zárkózni Európa "magjához", elengedhetetlenül fontos javítani a kutatási és innovációs tevékenység feltételeit.
Egy erős innovációs kultúra létrehozásához biztosítani kell annak finanszírozási feltételeit. Az Európai Unió a 2020-ra kitűzött 3 százalékos céllal szemben a GDP mindössze 1,9 százalékát fordítja kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására, míg az Egyesült Államok 2,7 százalékot, Japán pedig 3,4 százalékot.
Kelet- és Közép-Európának is fel kell nőnie a feladathoz, és Magyarország ennek keretében már nagy lépéseket tett előre: tavaly az ezredforduló óta a legmagasabbat, a GDP 1,2 százalékát fordította kutatás-fejlesztési finanszírozásra - ami persze még elmarad az uniós átlagtól.
Az innováció támogatása Európa talpra állítása és globális versenyképességének fokozása szempontjából is egyaránt fontos. A következő, 2014-2202-as költségvetési periódus közeledtével kulcsfontosságú, hogy az EU szélesebb körű részvételt tegyen lehetővé a közösségi támogatást élvező projektekben és támogassa a kooperációt és együttműködést az innovációs központok, illetve a kelet- és közép-európai országok között - fejtette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Financial Times online kiadásában.
MTI
