A kiskereskedelemben kiemelkedő az innováció iránti igény: minden kereskedőcég próbálja ötletekkel és gyorsasággal megelőzni a konkurenciát - derül ki a kutatásból. A kisebbek tekintetében jó minőségű, egyedi áruk kínálata és a megkülönböztetett kiszolgálás jelenti a kiutat a nagyvállalatokkal szembeni piacvesztésből, másrészről az egymással rivalizáló multinacionális társaságok számára a folyamatos újítások - kapcsolódó szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - adják a piaci részesedés megtartását. Minden szereplő számára új lehetőségeket teremt az internetes értékesítés, bár a szabályozási környezet bonyolultsága és az elektronikus kereskedelem szempontjából kiforratlan törvény a piac fejlődésének útjában áll.
A szállítmányozás és a logisztika kedvező földrajzi elhelyezkedésünk miatt ígéretes terület, de a szakértők szerint hazánk adottságaiban jelenleg még több a lehetőség, mint amennyit kihasználunk. A magyar éves átlagos áruszállítási teljesítmény több mint fele az országon áthaladó tranzitforgalom, amelyhez nem adunk hozzá értéket.
Az innovációban hatalmas a különbség a vasúti és a közúti szállítás között. A közúti áruszállítást sokszereplős, éles piaci verseny jellemzi, ahol az újítási képesség a fennmaradás nélkülözhetetlen eleme. A sikeres hazai közúti fuvarozók kiemelt szerepet szánnak üzleti folyamataik informatikai támogatottságának, hogy az éles versenyben optimalizálják kapacitásukat, útvonalaikat, munkatársaik terhelését, és biztosítsák a megfelelő tervezést. Integrált elektronikus rendszerek kiépítésével valósítják meg szállítmányaik nyomon követését, teszik átláthatóvá adminisztrációjukat. A magyar vasúti szállítás versenyképességének megtartásához hasonló szemlélet lenne szükséges - vonják le a következtetést a tanulmány készítői.
Az idegenforgalmi szektorban az utazásszervezők és a szálláshelyek körét egyaránt szigorú ár- és minőségi verseny jellemzi. Az internetes foglalások és a gyors összehasonlítás lehetősége arra késztetik a piaci szereplőket, hogy egyénre szabott árajánlatokkal álljanak elő. A másik oldalon az önkormányzati társulások és kistérségek saját turisztikai stratégiájuk részeként turisztikai szervezeteiket, online megjelenésüket önállóan igyekeznek kialakítani, országosan átgondolt, egységes turisztikai stratégia nélkül, amely keretbe foglalhatná a jövőbeni fejlesztéseket.
A diákok hiányolják a gyakorlati képzéseket
A kutatás kitér arra is, hogyan értékelik helyzetüket a jövő innovátorai, a végzős egyetemisták. A válaszoló hallgatók hiányolják a gyakorlatias képzést, és általában úgy látják, kevés lehetőségük adódott a különböző vállalatok működésének megismerésére, ugyanakkor elégedettek az elméleti oktatás színvonalával.
A kutatás eredményeit is ismertető konferencián Dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnök-helyettese Magyarország innovációs teljesítményéről elmondta, hogy a magánszféra túl kevés kockázatot vállal az új ötletek finanszírozása terén. Az innovációra költött pénzösszeg ugyan növekszik, de még mindig nem éri el a hazai GDP egy százalékát sem (2005-ben 0,95, 2004-ben pedig mindössze 0,89 százalék volt az arány, az EU-s átlag 1,2). Ezen belül az állami források nagyjából kétszer akkora súlyt kapnak, mint a magántőke, a kutató szerint pedig inkább ennek fordítottja lenne kedvező.
Az elnök-helyettes hangsúlyozta: az állami szerepvállalást leginkább abban látja fontosnak, hogy kezdeti lökést adjon az új ötletek megvalósításához, hogy azt későbbi stádiumokban - amikor már a piaci szereplők is fantáziát láthatnak benne - gondjaiba vehesse a magánszféra. Ehhez szükséges az állam és a vállalatok közötti párbeszéd, együttműködés megindítása, amely szintén az állam feladatai közé tartozik.
Nem lehet mindent támogatni
Lippényi Tivadar szerint a rendelkezésre álló források megfelelő szétosztása is kulcsfontosságú. Szavai szerint "nem lehet mindenhol mindent támogatni", az ország versenyképességének előmozdítása szempontjából fontos, hogy a sikeres kutatóközpontok piacképes megoldásai jussanak tőkéhez.
Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára az eseményen felszólalva megerősítette a GKIeNET kutatóinak azon véleményét, mely szerint az innováció legfőbb mozgatórugója a verseny és a szükséghelyzet. Ebből kifolyólag a kormány legfontosabb feladatának a tisztességes, fair versengés biztosítását látja.
Az államtitkár elmondta, hogy 2013-ra az 1,8 százalékos GDP-arányos innovációs költés a cél (ezzel a tizenötödik-tizenhatodik helyre kerülnénk az EU-n belül), illetve az, hogy növekedjen a magánszféra szerepe a fejlesztések finanszírozásában - hiszen az állam már most is költ annyit, mint más uniós országokban. Egyed Géza kifejtette, hogy hazánkban jelenleg az IT- és a gyógyszeripar a két leginnovatívabb ágazat, együtt a ráfordítás nyolcvan százalékát teszik ki.
Legyünk kreatívak és befogadók!
A szakállamtitkártól megtudhattuk, hogy Magyarországot a külföldi multinacionális cégek is kezdik egyre inkább kutatóközpontok lehetséges helyszíneként kezelni, és az ilyen létesítmények irányába tolódik a hangsúly az összeszerelő- és gyártócentrumok felől. Jelenleg harmincnyolc k+f-központ működik hazánkban, a cél pedig ezek számának további növelése. Egyed Géza szerint ezt kreatív, innovatív munkaerő képzésével, ösztönző jogi és gazdasági környezet, valamint befogadó, hasznosító társadalmi kultúra megteremtésével lehet elérni.
Fokasz Oresztész
