Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerdán Budapesten a fejlesztést bejelentő sajtótájékoztatón elmondta: a beruházás a magyar távközlési piac egészséges versenyének növekedését hozza magával. A kormány partner abban, hogy a távközlés a maga természetes útján tovább fejlődjön, a szakminisztérium pedig minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a beruházásokat és a piacélénkítő fejlesztéseket - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv is támogatja az infokommunikációs fejlesztéseket, s bevonja a kis- és közepes vállalkozásokat a technológiai háttér és a felszereltség növelését célzó fejlesztésekbe. A terv 2011-2013 között 12 milliárd forint forrást tartalmaz ilyen célokra, amelyek eredményeként 600 ezer lakoshoz, 15 ezer vállalkozáshoz és 2 ezer közintézményhez juthat el a széles sávú internet - jelezte a miniszter.
A széles sávú internet elterjesztése kiemelt prioritást élvez: az uniós tervekkel összhangban Magyarországon 2013-ra 100 százalékos alapszintű széles sávú lefedettség jön létre, majd 2014-ben további 1 millió, ennél jobb minőségű új generációs hozzáférést is biztosítani kell - mondta.
Az el nem osztott frekvenciákkal kapcsolatban Fellegi tamás jelezte: azok a tervek szerint a harmadik negyedévben kerülhetnek a szolgáltatókhoz. Megkezdték az ehhez szükséges jogszabályok megalkotását, amelyeket hamarosan véglegesítenek. A miniszter közölte: nyár elejére-közepére kialakul a szükséges jogszabályi háttér.
Elmondta, hogy az új frekvenciarendelet már megjelent, ami a szolgáltatók által használt sávokhoz és nem a bázisállomásokhoz köti a díjfizetést. Ez nemcsak a szolgáltatóknak, hanem a fogyasztóknak is kedvező, mert javul a tartalomszolgáltatás és olyan helyeken is elérhető lesz mobilinternet, ahol eddig a cégek nem fejlesztettek.
Kérdésekre válaszolva szólt arról: a távközlési és informatikai szektorban nem váltak valóra a azok a félelmek, amelyek a válságadókhoz fűződtek. Bizonyítja ezt az is, hogy több vállalat jelentős fejlesztéseket jelentett be az elmúlt időben, például az Ericsson is fejleszti magyarországi kutatási-fejlesztési bázisát - tette hozzá.
A miniszter a magyar gazdaságról szólva kiemelte: a stabilitás megteremtésében minden szereplőnek részt kell vállalnia, arányosan kell viselnie a közterheket. Kifejtette: a terhek igazságos elosztása miden magyar és külföldi szereplő jól felfogott érdeke.
Úgy vélte, több cég is felismerte ezt, s nehéz körülmények között is részt vállalnak az ország építésében, e körbe tartozik például a Magyar Telekom és az Ericsson beruházása is.
Fellegi Tamás fontosnak nevezte, hogy mindenki számára elérhető legyen a széles sávú internet, mivel ma néhány tízezer háztartás még az alapinternetet sem tudja használni. Bár egy év alatt másfélszeresére nőtt az értékesített mobilinternet-csatlakozások száma, a lakosság 35 százaléka még mobilinternettel le nem fedett területen él.
Kifejtette, hogy a hírközlést és az informatikát ma már nem lehet szétválasztani. A tárca áttekintette a szektorok helyzetét, és megkezdték a hírközlési törvény átfogó vizsgálatát, mivel a jelenlegi jogszabály nem támogatja például megfelelően a technológia gyors ütemű fejlesztését és az infrastrukturális beruházásokat. Az egyebek mellett a fogyasztóvédelmet is erősítő változtatásokról széles körű szakmai egyeztetéseket kezdtek.
A miniszter beszélt a gazdaság általános helyzetéről is, s elmondta, kiszámítható kereteket kell teremteni a növekedéshez. Ennek alapfeltétele a államadósság mértékének csökkentése, a pénzügyi stabilitás megteremtése.
Közölte: az Országgyűlés a mindenkori kormányok alkotmányos kötelezettségévé tette az adósság mértékének csökkentését, a Széll Kálmán Terv pedig a többi között növeli a befektetői bizalmat. Ennek egyik jele, hogy az állami kötvénykibocsátásokat rendkívül kedvezően fogadta a piac. A kormány pedig hozzákezdett az adósságcsökkentő program végrehajtásához.
Úgy vélte a befektetők élni fognak a megváltozott körülmények adta lehetőségekkel, amire jó példaként az Opel, az Audi, a Magyar Telekom és az Ericsson fejlesztéseit említette meg.
Fellegi Tamás kérdésekre válaszolva elmondta: több olyan lépéssorozatról hoztak döntést, amelyek jelentős mértékben átalakítják a kormányzati infrastruktúra és telekommunikáció környezetét. A hálózatkonszolidációs kormányrendelet végrehajtása már folyamatban van, aminek fő célja a meglévő szolgáltatások költséghatékonyabbá tétele, a színvonal megtartása mellett.
Elmondta: a 112-es projekt elindításáról már megszületett a kormánydöntés, most folyik az egységes kormányzati gerinchálózat működtetésének új konstrukcióját megalapozó műszaki tartalom véglegesítése.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: hosszú távon elkötelezettek Magyarország mellett, amit mutat ez a beruházás is. A felek a szerződés összegét üzleti titokra való hivatkozással nem árulták el, a Magyar Telekom csupán azt közölte, hogy a következő években mintegy 30 milliárd forintot költ hasonló fejlesztésekre.
Christopher Mattheisen közölte azt is: tavaly több mint 90 milliárd forintot költöttek beruházásokra, míg az idén ennél 5 százalékkal kevesebbet.
Az elnök-vezérigazgató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fejlesztéshez nem kaptak semmilyen állami támogatást.
A beruházás a hálózat gyorsabbá tétele mellett egyebek mellett 50 százalékos energia megtakarítást is lehetővé tesz. A vállalat célja az, hogy 2013-ra az ország közel 100 százalékán lehetővé váljon a másodpercenként 21 megabites internetes sebesség.
MTI
