Jelentősen megugrott a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek nagysága 2013-ban, a tavalyi 420 milliárd forint 57 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez 15,5 százalékos növekedést jelent, amelyhez hasonlóra 2005-ben és 2006-ban volt példa, de akkor is egy százalékponttal elmaradva a mostani növekménytől.
A 420 milliárdból 197 milliárdot a vállalkozások, 151-et pedig az állam finanszírozott, közel 70 milliárd forint pedig külföldi forrásokból származott. Nagyon kedvező folyamat az is, hogy az állami ráfordítások aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben, vagyis egyre több a kutatás-fejlesztés fontosságát felismerő magánbefektető.
A 420 milliárd egyébként a magyar GDP 1,44 százalékát tette ki, amely szintén a legmagasabb arány az elmúlt évtized távlatában, 2012-ben például 1,3 százalékot jelentett, 2011-ben 1,22-t, az előtte levő két évben pedig 1,17-et. A növekedés mindenképpen látványos és az európai összevetésben sincs miért szégyenkeznünk. Az Eurostat 2012-es adatai szerint a hazai 1,3 százalékkal a középmezőnyben álltunk, de megelőztük a 0,82 százalékon álló Szlovákiát és Lengyelországot is, ahol a GDP 0,9 százalékát fordították erre a fontos területre. A visegrádi országok között egyedül Csehországban volt magasabb a K+F-re fordított pénzek aránya, 1,88 százalékkal. Az EU átlaga egyébként 2,07 volt tavaly előtt.
A szektor fejlődése természetesen magával hozza a dolgozók létszámának növekedését is, amely tavaly már 58,2 ezer volt, 3,1 százalékkal magasabb, mit 2012-ben. Természetesen a fejlesztő helyek száma is nő, 2011-ben elérte a 3 ezret, tavaly pedig 3159-en állt.
A kormány tavaly júniusban fogadta el az évtized végéig szóló Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát, amelynek egyik célkitűzése, hogy az évtized végére GDP arányosan 1,8 százalékra emelje a K+F-re fordított összeget. A hazai innovációs szektornak pedig nagy lökést fog adni többek között a szegedi lézerközpont, amely 60 milliárdos költségvetéssel várhatóan 2016-ban kezdi meg működését. Ugyancsak fontos a a gépipari és elektronikai rendszereket gyártó a Phoenix Mecano 1,5 milliárdos kecskeméti fejlesztése, de a Nokia K+F kapacitásnövelése sem elhanyagolható, amelynek köszönhetően 150 szoftverfejlesztő mérnököt szívnak fel a munkaerőpiacról.
Szász Péter
mfor.hu
