Mikor 2024 januárjában megjelent a női ügyekről szóló visszatekintő cikkünk, még arról írtunk, azzal, hogy 2023 tavaszán Novák Katalinból a magyar történelem során először köztársasági elnök lett, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterként egyedül maradt a kormányban – amely egyébként már ekkor is világszinten pocsékul teljesített a női reprezentáció szempontjából. Azóta persze történt egy, s más.
Az a bizonyos kegyelmi ügy
2024. február másodikát írtunk, amikor a 444.hu egy olvasója, egy azóta is névtelen maradó vidéki ügyvéd észrevette a bírósági döntvények közt, hogy Novák Katalin köztársasági elnöki kegyelemben részesített egy bizonyos K. Endrét, egy bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni az otthon igazgatójának pedofil bűncselekményét azzal, hogy az egyik sértettet a vallomásának visszavonására ösztökélt.
Az óriási felháborodást kiváltó döntés alig több mint egy héten belül Novák Katalin bukásához vezetett, majd nem sokkal később visszaadta képviselői mandátumát a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit is, aki még tárcavezetői minőségében ellenjegyezte Novák kegyelmi döntését. Ezzel a kormánypártok legfelsőbb rétegéből lényegében el is tűntek a női politikusok, a kegyelmi botrány gyakorlatilag egyedüli felelőseiként elkönyvelve.
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Ezen a ponton nyilvánvalóan nem lehet elmenni a kegyelmi botrány legfontosabb hozadéka mellett, hiszen ezután lépett színre a NER-en belül töltött időszakában főleg csak a Diákhitel Központ korábbi vezéreként és Varga Judit (ex-)férjeként ismert Magyar Péter, aki az év végére a magyar politika legfontosabb új arcává – és potenciális 2026-os kormányváltóvá –, nőtte ki magát. Nem véletlen, hogy korábbi cikkünk szerint is tulajdonképpen ő az év embere:
Politikai karrierjük megsemmisülése után mindkét hölgy talált magának új feladatokat, Varga Judit maga is megerősítette, hogy Vertán György vállalkozó cégénél dolgozik, részmunkaidőben, nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Rogán Antal tárcája alatt működő Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. több százmillió forintos keretmegbízásaiban olyan konzorcium is befutott, amelyben Vertán György cégei is benne vannak:
Novák Katalin körül sem állt meg az élet, ugyanis saját maga jelentette be, hogy az X-Y Worldwide nemzetközi nonprofit vezérigazgatójává vált, e szervezet, amelynek egyben társalapítója is, a „globálisan összeomló születési rátákkal” kapcsolatban kíván úttörő megoldásokat kínálni. Azt, hogy az X-Y Worldwide pontosan mit csinál, nem tudni biztosan, a szervezet a közösségi médiás oldala alapján október közepe óta lényegében inaktív, ám honlapján ugyanúgy szerepel Novák Katalin neve, így feltehetőleg az állás továbbra is megvan.
Nemzetközi ügyek
Nemzetközi vizekre evezve 2024-ben is meghatározó volt az izraeli-palesztin konfliktus, amely a Gázai övezetben továbbra is aránytalanul nagy arányban vezet nők és gyermekek halálához, a több mint 45 ezer fő életét követelő háborúban egyes becslések szerint akár közel 70 százalékos lehet az arányuk. A rendkívül sűrűn lakott, a régió egyik legmagasabb születési rátáját felmutató – 1000 emberre több mint 27 gyermek jutott – enklávéban az ENSZ nőügyi hivatalának becslése szerint óránként meghal két nő, és az állandó veszély mellett az alapvető higiéniás termékek, valamint a megfelelő egészségügyi ellátás hiánya is pokollá teszi az itt ragadtak életét. A helyzet megoldása nem látszik, a tűzszüneti tárgyalások érdemben nem haladnak, miközben karácsony napján arról érkezett hír, hogy a gázai menekültek sátortáborában halálra fagyott egy háromhetes kislány.
Francia rémálom
Gisèle Pelicot ügye az egész francia társadalmat megrázta, és alapjaiban változtatta meg azt, ahogy a nemi erőszakra gondol a világ. Dominique Pelicot, egy dél-franciaországi férfi kilenc éven keresztül rendszeresen gyógyszerekkel elkábította a feleségét, és az interneten kínálta más férfiaknak, így összesen legalább 83-an erőszakolták meg az évek folyamán. Pelicot végül úgy bukott le, hogy egy szupermarketben elkapták, ahogy nők szoknyái alá próbált befényképezni, a rendőrségi nyomozás során pedig átvizsgálták a számítógépét, itt találták meg az erőszakról készült felvételeket is.
Gisèle Pelicot lemondott arról a jogáról, hogy zárt tárgyalást kérjen az ügyben, így a többszörös nemi erőszakos esetet óriási médiafigyelem közepette tárgyalták, nyilvánosan is felfedve az őt megerőszakoló férfiakat. Pelicot ügyében az elkövetőket 3-20 évre terjedő börtönbüntetésekre ítélték, a nő pedig áldozatok milliói számára lett annak jelképe, hogy az erőszak nem az áldozat, hanem az elkövető szégyene. A 72 éves nő egy feminista ikonná vált, akit egyebek mellett a BBC és a Financial Times is a legbefolyásosabb nők listájára választott 2024-ben.
