Az évente mintegy 4 millió utast kiszolgáló személyhajósok ezért 2026. december végéig mentességet kaptak az idén január elsején életbe léptetett szabályok alól – erről döntött 2024. novemberében a Budapesti Közgyűlés a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság javaslatára, de továbbra is óriási a bizonytalanság — írta a Személyhajósok Szövetsége.
A Fővárosi Önkormányzat a tavalyi választás előtt, 2024. április 24-i ülésén döntött a Duna-parti építési szabályzatok módosításáról, ami a fővárosi kikötők használatának gyökeres átalakítását jelentené. Az új szabályozás a 32 kilométer hosszúságú fővárosi Duna‐szakasz egyes részein jelentősen csökkentette a kikötők számát, pótlásukra viszont olyan kikötőhelyeket jelölt ki, amelyek valójában nem alkalmasak kikötő létesítésére, üzemeltetésére.
Fotó: Depositphotos
A csaknem egy éve megszavazott DÉSZ-módosítások életképtelenségét bizonyítja, hogy azóta egyetlen új kikötő sem létesült, a 2025. január elsején életbe lépő szabályokat pedig nem lehet érvényre juttatni. Így a személyhajósok – bár igényeiket bejelentették az eddigi kikötőhelyekre – teljes bizonytalanságban tekintenek az idei turisztikai szezon elébe — állítják.
Beszámoltak a kikötőkről
A Fővárosi Önkormányzat Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága hétfői ülésén tárgyalta a Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett beszámolót a kikötőhelyek hosszútávú hasznosítására vonatkozó koncepció kialakításáról, a munka előrehaladásáról. A dokumentum elismeri, hogy a szabályozás felülvizsgálata szükséges az érintett felek bevonásával, a 2026. végéig terjedő időszakot pedig átmeneti időszaknak tekinti, ameddig felmentést adna a személyhajósok számára a tavaly elfogadott szabályok alól.
Az ülésen felszólalt Figler Zoltán, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára, aki a bizottság előtt is megismételte a szakmai kifogásokat: a tavaly elfogadott Duna-parti Építési Szabályzat az összes budapesti hajós vállalkozást ellehetetleníti, a jelenlegi működésnél nagyobb zaj‐ és légszennyezéssel jár és komoly közlekedésbiztonsági aggályokat vet fel.
Az újonnan meghatározott kikötőhelyek csak az íróasztalon látszanak működőképesnek, valójában vagy nagyon nehezen elérhetőek, vagy hiányzik a szükséges infrastruktúra kiépítés lehetősége, illetőleg védett, vagy különböző okokból tiltott mederszakaszra lettek kijelölve — mondta a szervezet főtitkára
A főtitkár szerint közlekedésbiztonsági hatástanulmányra lenne szükség, csak annak alapján lehet betartható szabályozást alkotni. Figler Zoltán szerint aggályokat vet fel, hogy a DÉSZ módosítás jelentősen szűkíti azt, hogy milyen típusú hajók állhatnak meg egy adott kikötőhelyen. A személyszállító hajósok partnerséget ajánlottak a DÉSZ újbóli módosításához, egyben reményüket fejezték ki, hogy az új koncepció kialakításakor ezúttal nem csak meghallgatják a szakmai érveket, de be is építik azokat. – tette hozzá Figler Zoltán.
Leszögezte, a fővárosnak az átmeneti időszakra is biztosítania kell a személyhajósok számára az érvényes kikötői engedélyeket, hogy az új rendszer kialakításáig szabályszerűen tudjanak működni. A szakmai szervezet főtitkára megismételte, a hajós cégek hajlandók jelentős fejlesztéseket végrehajtani mind a személyszállító flotta megújítása, mind az új kikötőhelyek létesítése érdekében. Ehhez azonban garanciák, 10-15 éves időtartamú szerződések szükségesek, szemben az eddigi egyéves szerződések 1-1 évvel történt meghosszabbításával.
Fotó: Wikipédia
A szokásos kirajzás
A Személyhajósok Szövetsége április 27-én újból megtartja szokásos évi kirajzását, amellyel ismét szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a mintegy 10 ezer ember, hajósok, turisztikai szolgáltatók és beszállítók megélhetését biztosító fővárosi személyhajózásra.
