Csaba László, a CEU professzora, Orbán Viktor 2010 utáni tanácsadó testületének tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Varga Mihály pénzügyminiszter szavaira reagált, aki ezt mondta:
“Nagyon boldog és gazdag ember lennék, ha látnám előre, a jövő hogy alakul. Várjuk meg, hogy zárjuk 2024-et, és 2025 hogyan fog teljesülni”. Miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazott, és jól is tette, hogy nem mondott időpontot, hiszen a lehetőséget a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések döntik el ők tudják ezt a lehető legpontosabban felmérni”.
"Nem tartom reálisnak a miniszterelnök által célként megjelölt egymillió forintos átlagbért" - jelentette ki Csaba László, aki egy hónapja volt a Klasszis Klub vendége, és ide kattintva tudja megnézni az egyórás beszélgetést.
A közgazdászprofesszor most az ATV-ben emlékeztetett: A bér egy maradványérték: miután a cégek kifizették a költségeiket, utána marad a bér. „Az fordított logika, alternatív valóság, amikor először megmondjuk, mennyi legyen a maradvány”, magyarázta Csaba László.
Természetesen az állam emelheti az állami alkalmazottak fizetését, hiszen annyi pénze van, amennyit akar, mert ha nincs, akkor vagy nyomtat, vagy hitelt vesz fel.
A piaci szereplő cégek viszont csak a növekedésük arányában tudnak bért emelni, mert ha többet költenek, mint a bevételük, azzal egy ideig a saját tőkéjüket élnék fel, „aztán be kell csukni a boltot.”
A kérdés tehát az, hogy van-e növekedési lehetőség a magyar gazdaságban. Csaba László szerint jelenleg nincs meg. „Nyilván cégenként különböző a helyzet, de az általánosságban abból kell kiindulni, hogy tavaly és idén a magyar gazdaság stagnált”. A közgazdász emlékeztetett rá, hogy a beruházások 10 százaléknál nagyobb mértékben visszaestek. „Ez a konjunktúra legfontosabb előrejelző mutatója. Onnan tudjuk, hogy a következő évben lesz növekedés, hogy az idén befektetünk, amit jövőre betakarítunk. Ha nem fektetünk be az idén, akkor jövőre nem lesz mit betakarítani.”
