Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Károli Szabadegyetem előadásán többek között Magyarország és az Európai Unió viszonyáról, az uniós intézményrendszerről, valamint az alaptörvény módosításairól beszélt – derül ki az MTI tudósításából, amiről a Telex írt.
Gulyás szerint Magyarország a klasszikus értelemben liberális, mivel a szólásszabadságot nem korlátozza, és a közéletben többféle vélemény is megjelenhet, míg Brüsszelben ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.
„Valójában Brüsszel az illiberális” – fogalmazott.
Gulyás Gergely azt mondta: a magyar emberek többsége borzasztóan rossz véleménnyel van az EU-ról, mert szerinte az unióban semmi olyan nem történik, amit helyesnek tartana. Szerinte „a 21. század világgazdasági versenyében Európának muszáj egységes gazdasági közösségben lennie, és ezt az EU tudja garantálni”.
Az uniós források felfüggesztéséről Gulyás úgy fogalmazott, hogy „aki elhiszi, hogy az EU a jog által szabályozottan működő intézményrendszer, az vagy rendkívül naiv vagy nem túl okos”. A miniszter példaként Lengyelországot említette, ahol az összes uniós forrás kifizetését leállították, majd az új kormányváltás után, „amely lábbal tiporja a jogállam alapjait”, mégis megkapták a pénzeket, míg Magyarország nem jut hozzá még az Erasmus-támogatásokhoz sem.
Az uniós választások sem jók
A nemzeti parlamentek uniós döntéshozatalban betöltött szerepével kapcsolatban a miniszter felvetette, hogy vissza kellene térni az 1979 előtti rendszerhez, amikor a nemzeti parlamentek delegálták a képviselőket, nem pedig külön választásokon választották meg őket. Hozzátette, hogy erre egyelőre csak Magyarország nyitott.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az alaptörvényről Gulyás azt mondta, hogy a korábbi alkotmány demokratikus keretek között lehetővé tette az ország irányítását, azonban nem tartalmazta azt, hogy „az ország, az abban élő politikai nemzet miként gondolkodik magáról, mi a célja”. Az alaptörvény módosításával kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy a világ gyors változásai indokolttá tették a változtatásokat, például „2010-ben annak rögzítése, hogy az apa férfi, az anya nő, még nem lett volna jelentősége, de ma már ezt szükséges leszögezni, mert úgy tűnik, hogy a nyugati világ nem követi a józan ész parancsát ebben a kérdésben”.
Szerinte az unióval kapcsolatos módosítások is szükségesek, mivel az EU „egyre több hatáskört próbál magához vonni”.
Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora a bírósági rendszer belső vitáiról kérdezte a minisztert, aki szerint „egyesek megpróbálják felnagyítani” a szervezetrendszeren belüli nézeteltéréseket. Gulyás leszögezte, hogy „az igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó vélemények nem igazak”, és tapasztalatai szerint a bírák „kényesen ügyelnek arra, hogy ne foglaljanak állást politikai ügyekben”.
A magyar-amerikai kapcsolatokról a miniszter úgy vélekedett, hogy amíg a jelenlegi amerikai kormányzat van hatalmon, „kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek, mivel van egy ideológiai azonosság a hagyományos, konzervatív érték mentén”.
Hozzátette: biztos benne, hogy Donald Trump elnöki ciklusa során ellátogat Magyarországra.
Az orosz-ukrán háború kapcsán Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarország azt várja, hogy Kárpátalján helyreálljon a 2015 előtti nyelvtörvényes helyzet. Európa számára pedig szerinte az a legfontosabb, hogy a háborút követően olyan biztonsági garanciák lépjenek életbe, amelyek a kontinens számára is védelmet nyújtanak.
