A NAV nem hajlandó nyomozni a a kelebiai „szupervasútba” épített, 40 éves sínek és a használt, kopott kövek ügyében – kezdte posztját a képviselő, aki szerint ez önmagában már annyira nem meglepő, de az indoklás igen, amelyet a hivatalos választ adó őrnagy jegyez. A poszt szerint ő így járt el:
„megkérdezte a minisztériumot, hogy ki a fővállalkozó. Miután „megállapítást nyert”, hogy a MÁV Zrt. az, MEGKÉRDEZTE A VASÚTTÁRSASÁGOT, HOGY MINDEN RENDBEN VAN-E. AZOK AZT VÁLASZOLTÁK, HOGY IGEN, ÍGY ELUTASÍTOTTA A NYOMOZÁST.”
Hadházy a NAV indoklásából több részletet is kiragadott. Mint írta, az az érv, hogy a használt kövekről készített képeken kívül nem mutatott más bizonyítékot, nem állja meg a helyét, hiszen ezek megtekintéssel is könnyedén beazonosíthatók, vagy egy független szakértő bevonásával. Hozzátette,
„az elutasító határozatban egyetlen szó sem esik arról, hogy A SÍNEKEN OLVASHATÓ A GYÁRTÁS ÉVE (pl. 1980).”
Hadházy Ákos szerint a kövek esetén valóban kellett volna egy szakértői vélemény beszerzése is, viszont
„a 40 éves síneknél azonban csak annyit kellett volna még dolgozniuk a sínek megtekintésén kívül, hogy megnézik a szerződéseket, hogy mi áll benne: tényleg használt síneket terveztek-e a szupervasútba.”
Mint írta, ezt ő is szerette volna megtudni, de egyelőre az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV is megtagadta, hogy betekintsen a dokumentációba.
A 444 emlékeztetett, a független parlamenti képviselő májusban mutatta be, hogy 1980-ban gyártott síneket és használt talpfákat építenek be a vasúti pályába, majd augusztusban azt, hogy az úgynevezett ágyazatba használt, rossz minőségű követ – illetve helyenként építési törmeléket, cserepet – építenek be.
A képviselő teljes posztját itt olvashatja el:
