A helyi önkormányzati választásokon azok a nagykorú személyek szavazhatnak, akiknek a lakóhelye vagy tartózkodási helye van az adott településen, illetve vármegyei lista esetén a vármegyében. A helyi lakosok közül azonban nem csak a magyar állampolgárok jogosultak szavazni – olvasható a tasz.hu weblapján.
Menekültek és bevándorlók is
Az önkormányzati képviselőkre és polgármesterre szavazhat az Európai Unió bármely más tagállamának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye. Ezen kívül részt vehetnek a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is.
Az európai parlamenti (EP) választáson az Európai Unió bármely más tagállamának nagykorú állampolgára is szavazhat, ha van bejelentett magyarországi lakóhelye, és előzetesen kérte felvételét a központi névjegyzékbe. Ezen kívül részt vehetnek a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is.
Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától, az a helyi önkormányzati választáskor sem szavazhat.
Egyes források szerint körülbelül 150 ezer emberről van szó.
Ami az EP-választásokat illeti, a Magyarországon élő uniós állampolgárok dönthetnek úgy, hogy anyaországuk helyett a magyarországi EP-listákra kívánják leadni a voksukat. Ehhez is névjegyzékbe kell vetetniük magukat.
Fotó: MTI/Vajda János
A helyi önkormányzati választásokon a magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárokat automatikusan megilleti az aktív és passzív választójog. Jelöltként is indulhatnak, és az EP-választástól eltérően tehát nem kell névjegyzékbe vetetniük magukat ahhoz, hogy gyakorolhassák választójogukat. Ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán nem vehetnek részt.
Van, aki nem lehet jelölt
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként elismerteket, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorút is megilleti a választási részvétel joga, ők azonban jelöltként nem indulhatnak.
A külföldieknek bizonyára érdemes elmagyarázni a szabályokat, például hogy az önkormányzati választáson településtípusonként eltér, hogy mire kell szavazni. Más szabályok vonatkoznak a fővárosra, a 10 000 főnél népesebb, és a 10 000 fő alatti településekre is. Alapvetően azonban polgármestereket és az önkormányzati képviselő-testület tagjait választják meg az arra jogosultak.
Hajléktalanok és gondokság alatt állók esetében is mások a szabályok
A tasz.hu részletesen foglalkozik az egyéb szabályokkal, jogokkal és kivételekkel is. Például, ha huzamosabb ideig hajléktalanszállón él valaki, nagy valószínűséggel oda is van bejelentve. A bejelentés a szállásadó kötelezettsége. Ha legalább 10 napon keresztül a szálláson tartózkodsz, a 10. napot követő 24 órán belül kell megtennie.
Szavazhat-e valaki, ha gondnokság alatt áll? Nos, a gondnokság nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem szavazhat - meg kell nézni az adott esetet, ha az korlátozza a választójogot, akkor nyilvánvalóan ki van zárva ebből a lehetőségből.
Külön részletes szabályok vonatkoznak a gondokság alatt állók tartózkodási címére, ami sokszor szociális intézmény.
Azzal már sokan tisztában vannak, hogy az önkormányzati választáson csak a lakóhelynek vagy a tartózkodási helynek megfelelő szavazókörben lehet szavazni. De átjelentkezni pedig nem lehet akárhova, csak a lakcímről a tartózkodási helyre, amit legalább 30 nappal a választások előtt létesíteni kell.
Mintegy 137 ezer nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, továbbá 35 ezer menekültként elismert, illetve huzamos tartózkodási jogosultságú is szavazhat - egy régebbi MTI-hír szerint - a június 9-ei önkormányzati választáson, de ez a szám bizonyára még változhat.
