10p

2004. május 1-jén országszerte európai uniós tagságváró eseményekkel vártuk a csatlakozást, húsz év után azonban nem lesz központi ünnepség. Húsz idézettel emlékezünk meg a jubileum kapcsán és mutatunk rá, hogyan változnak a dolgok... Érdekes visszaolvasni az évekkel ezelőtti mondatokat.

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítésére 2004. május 1-jén került sor, amikor Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is aláírta a Csatlakozási Szerződést.

"Nagyszerű pillanat részesei vagyunk: Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáénak" - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök 2004. május 1-jei ünnepi beszédében

"Azért jöttünk ide, hogy együtt ünnepeljük életünk egyik legnagyszerűbb pillanatát, ezer éve vártunk erre" - mondta Demszky Gábor főpolgármester az európai uniós csatlakozás Erzsébet téri ünnepségén néhány perccel éjfél előtt. A tömeg a főpolgármesterrel együtt számolta vissza az utolsó tíz másodpercet. Az éjfélt és a kezdődő tűzijátékot hangos tapssal és üdvrivalgással köszöntötték.

A Fidesz-frakció 2004-es ünnepi nyilatkozatában közös sikerről és közös örömről írt. "Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte" - írták húsz éve. 

Húsz éve még ünnepeltük, ma már nem
Húsz éve még ünnepeltük, ma már nem
Fotó: Depositphotos

2005

„Magyarország európai uniós felkészülésének sikereként értékelhető az, hogy az utca embere szinte semmit nem érzett meg a csatlakozásból. Az integráció előtti időszak teljesítményének mércéje, hogy nem volt csatlakozási sokk. A zökkenőmentes átmenet csupán a mezőgazdaság területére nem igaz” – értékelte az első évet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 

2006

2006 októberében az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor az Európai Parlament néppárti frakciójában azt szorgalmazta, hogy az EU állítsa le a Magyarországnak szánt uniós pénzek kifizetését a „hazug és csaló” kormány miatt. Ezt abban az évben mondta, amikor Gyurcsány Ferenc ősződi beszédében kijelentette: "Hazudtunk reggel, éjjel, meg este."

2007

„Az elmúlt három évben, ami Magyarországon negatívum történt a gazdaságpolitikában, ahhoz minimális köze van az európai integrációnak … Az országnak nem volt integrációs stratégiája és a magyar társadalmat senki nem készítette fel arra, hogy milyen is az európai integráció” – írta Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének volt igazgatója elemzésében.

2008

"Ha igaz az a mondás, hogy a válság egyben lehetőség is, akkor Európa hatalmas lehetőség előtt áll" - mondta Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány konferenciáján. Hozzátette: "Tovább kell vinni az Európai Unió bővítésének folyamatát és tisztességes forgatókönyvet kell adni az unióba belépni kívánó nyugat-balkáni országok számára".

2009

„A Grúzia elleni orosz agresszió súlyos figyelmeztetés. Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek a leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti. Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben” – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Nemzet hasábjain. Mivel a cikk már nem elérhető, csak a cikket idéző tenytar.blog.hu-ra tudunk hivatkozni.  

2010

"Mély átalakításra, strukturális reformokra van szükség Magyarországon, módosítgatásokkal és kiigazításokkal nem megyünk semmire" – így reagált Orbán Viktor Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének szavaira, aki 14 évvel ezelőtt azt mondta, Magyarország nagyon törékeny helyzetben van, nincs helye megelégedettségnek a magyar költségvetés konszolidációjának megerősítése kapcsán. Orbán akkor még hozzátette azt is, hogy napokon belül elérhetőek lesznek a magyar gazdaság állapotáról szóló információk, és amint ez meglesz, a kormány 72 órán belül akciótervvel fog előállni a rövid távú problémák kezelésére.

2011

Az Európai Unió soros elnökségének vezetőjeként Orbán Viktor ebben az évben arról beszélt a Nemzeti Múzeumnál megtartott március 15-i ünnepségen, nem tűri, hogy Brüsszelből diktáljanak a magyaroknak: „Nem tűrtük ezt Bécstől és Moszkvától sem”. Majd több erős kijelentés után azt mondta:"A kommunizmus és a fasizmus kiagyalói között egyetlen magyar sincs, így azok a nemzetek igazán ne kritizáljanak minket, akikről ez nem mondható el". Így kaptak egy nagyot a németek is, akik mostanában eléggé bosszantják az EU éppen soros magyar elnökét.

Arról pedig júniusban beszélt Orbán Viktor Brüsszelben a magyar EU-elnökség utolsó uniós csúcstalálkozójának záró sajtótájékoztatóján, hogy ezek után az Európai Unió most erősebb, mint fél éve volt.

2012

Márciusban a Kossuth téri állami ünnepségen Orbán Viktor kijelentette: „Nem leszünk gyarmat!"

2012. március 15. Orbán Viktor  már itt sem volt elégedett Brüsszellel
2012. március 15. Orbán Viktor már itt sem volt elégedett Brüsszellel
Fotó: Wikimedia

Azt is hozzátette: "2002 óta főztek meg minket a hitelekkel, mint békát a fazékban. A szabadságharcunk sokaknak talán nem tetszik, de végül úgyis nekünk lesz igazunk".

Áprilisban pedig a European Policy Centre nevű intézet szervezésében tartott előadásában arra figyelmeztetett, hogy „Európának muszáj átalakulnia, mert a kontinens jelenleg hanyatlik. Európa eladósodott és nem versenyképes. 

Arról is beszélt, hogy "a válságkezelés laboratóriuma Magyarország.”

2013

„Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján. Magyarország 2004-es csatlakozása óta ilyen sikert még nem értünk el. Az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban" – mondta a miniszterelnök az EU-csúcs után.  

2014

Orbán Viktor harmadik beiktatási beszédében azt mondta, "igazi centrális erőtér a  "féktelen rend", a "szélsőséges nacionalizmus", az értelem és józan ész szabályainak ellentmondó gazdaságpolitika, de az is, aki az ezeréves Magyarországot fel akarja áldozni egy Európai Egyesült Államok oltárán. Viszont az EU-ból való kilépés szándéka is szélsőséges.

... Nincs kétség a NATO- és EU- tagságról, de senki nem várhatja el, hogy vakok legyünk, ne gondolkodjunk, és ne mondjuk ki a véleményünket. Nem várható el, hogy tökfilkók legyünk!"

2015

„Mi Európa része vagyunk, és jövőjét a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani. Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal” – mondta március 15-i beszédében a miniszterelnök.

2016

"Brüsszel irányítói azok, akik azon mesterkednek, hogy minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék az idegeneket, felszámolva az internacionalizmus utolsó akadályait jelentő nemzetállamokat. A szabadság ellenfelei ma nem börtönöznek be, nem visznek lágerbe, és nem tankokkal jönnek, hanem a világsajtót használják: elég megbélyegezni, megzsarolni azt, aki nekik nem tetszik" – mindezekről a 2016. évi márciusi nemzeti ünnepen beszélt Orbán Viktor.

2017

„Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű tőke álszent szövetsége ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak. És ebben az évben jön a folytatás. Brüsszelt meg kell állítanunk! Határainkat meg kell védenünk! A betelepítést meg kell akadályoznunk!" - ebben az évben is volt brüsszelezés a nemzeti ünnepen Orbán Viktor nemzetmegtartó beszédében.

2018

A nemzeti ünnepre rászervezett Békemenet kapcsán Orbán Viktor beszédében ebben az évben pedig azt mondta: „Ha Európa nem tesz semmit, ránk fogják rúgni az ajtót. És Brüsszel nem védi meg Európát, a bevándorlást nem megállítani, hanem támogatni és szervezni akarja.

Fel akarja hígítani, ki akarja cserélni Európa népességét”.

Negyedik újraválasztásának évében azt is hangsúlyozta parlamenti beiktatási beszédében, hogy „szükségünk van az unióra és az EU-nak is szüksége van ránk.” Kiemelte azt is, hogy erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretne. Közölte: „Minden erőnkkel azt fogjuk képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az Európai Egyesült Államokra vonatkozó hagymázas rémálmait.”

Orbán Viktor a 2018-as Békemenet után
Orbán Viktor a 2018-as Békemenet után
Fotó: MTI

2019

A Nemzeti Múzeum előtt Orbán Viktor tőle szokatlan módon ebben az évben került minden konfrontációt. Nem szólt be a néppárti kritikusainak, nem brüsszelezett, nem sorosozott, nem junckerezett. De azt megemlítette, hogy „új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen".

2020

"Már nem sok hiányzik hozzá" – jegyezte meg Orbán Viktor a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lap egyik kérdésére, hogy Moszkvához hasonlítja-e Brüsszelt. 

2021

A magyar függetlenség napja című konferencián Orbán Viktor kijelentette: „Az Európai Uniónak ma újra a "magunkfajta szabadságharcosokra" van szüksége”. Ugyanakkor beszédében a gazdasági adatokat sorolva többek között beszélt az EU csökkenő gazdasági erejéről, s arról, hogy a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben. De mondott még olyan érdekességeket is, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vitával Magyarország kapott egy lehetőséget, hogy megállítsa az "Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását".

2022

„Mindenki tudta, hogy Brüsszel tele van korrupciós ügyekkel, de most már olyan szintet ért el a dolog, hogy a rendőröknek is intézkedniük kellett. 

Ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat itt Brüsszelben” – mondta Orbán Viktor az Európai Tanács ülését követően.

2023

„Én is torkig vagyok Brüsszellel ... A kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből. Az én következtetésem az, hogy próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót… Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt mi nem fogjuk végrehajtani. A brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. Ez rossz Európának, ezen változtatni kell. Rendet kell vágni Brüsszelben. Az EP-választások jó alkalmat adnak erre” – nyilatkozta tavaly karácsonykor a miniszterelnök.

2024

És elérkeztünk a jelenhez. A kormányfő idei március 15-i ünnepi beszédében azt mondta, Európa népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket. Brüsszel nem az első birodalom, ami szemet vetett Magyarországra, de bennünket meghódolásra kényszeríteni kétszeres siker, ezzel lehet elvenni a többi mozgólódó rebellis kedvét is.

Brüsszel még nem érti, hogy a magyarokkal nem érdemes ujjat húzni – ezért el kell foglalni Brüsszelt. Ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztasson."

A júniusi EP-választásokkal kapcsolatban pedig Orbán Viktor áprilisban arról beszélt a Nemzeti Konzervativizmus konferenciáján, hogy le kell váltani az Európai Unió vezetőit, mert kudarcot vallottak. 

2024. május 1.

A kormány úgy döntött, hogy az európai uniós tagság 20 éves kerek évfordulójára nem szervez központi ünnepséget. Budapest azonban egy olyan – ingyenesen látogatható – városi fesztivállal ünnepli meg a jubileumot, amelynek programkínálata méltó az Európai Unió „egyesülve a sokféleségben” mottójához.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!