Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartása szerint január 13-án, az áprilisi országgyűlési választások kitázésének napján
168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, ezek elindulhatnak az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson.
Ez jóval kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti, 267 bejegyzett párt – írja a Telex.
Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen. 2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Ennek ellenére számos ismertebb párt is bejelentette az elmúlt hetekben, hogy nem indulnak a választásokon, mint például a Momentum, a Vona Gábor vezette Második Reformkor, az LMP, és a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, legutóbb pedig a Cseh Katalin által alapított Humanisták is.
