Bátonyi Péter kormányfőtanácsos, műemléki referens olyasmit csinált, amit az érett NER-ben nem sokan: minisztériumi asztalától felállva adott interjút a Partizánnak, és még a saját felettesét is feljelentette – szúrta ki a 444.
A félórás adásban elmeséli, hogy először próbált szakmai érvekkel hatni a feletteseire,
de egy idő után be kellett látnia: nem esetleges hibák vannak a műemlékvédelmi rendszerben, a rendszernek kifejezett célja a jól bekötött vállalkozók kiszolgálása, mozgatója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”.
Fotó: Youtube
Már a trailer megjelenése is elég volt Bátonyi kirúgásához, de az egykori kormányfőtanácsos emelte a tétet: rögtön a videó elején bejelenti, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz
- Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint
- Lánszki Regő országos főépítész, a terület új gazdája, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.
A kirúgott szakember dokumentálta három kiemelten védett budapesti műemlék épületek bontási engedélyének kiadását, amely során állítása szerint a felettesei akár a törvényt is semmibe vették a beruházók érdekei miatt. A szakemberek szerint például az Agrárminsztérium 150 éves épületének felét még akkor sem kellene elbontani, ha a Kossuth teret átépítő állami cégnek beakadt, hogy mindenképpen háromszintes mélygarázs kell alá.
A Miniszterelnökség azonban az erről szóló részletes szakértői dokumentációt figyelmen kívül hagyta, a műemléki szintet 2021-ben csökkentette, és azóta már az épület jelentős részét el is bontotta.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre a tervek szerint száznál több szállodai szobát és kétszer ennyi lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt, amely korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán tulajdona volt. Bátonyi állítása szerint a műemlék raktárépületek védettségét 2019-ben úgy szüntették meg, hogy a döntést megalapozó eljárást a tárcánál egyáltalán nem folytatták le.
Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán álló Mária Terézia (Kilián) laktanya klasszicista épületét Hild József tervezte 150 évvel ezelőtt, ennek a kétharmadát akarta elbontani a beruházó. A minisztérium saját szakemberei is ellenálltak, mert az épület nem csak építészeti, hanem történelmi emlék is.
A védelmi szint csökkentését végül úgy sikerült elérni, hogy Lánszki Regő államtitkár saját kezűleg írta alá a szakértők véleményét felülíró aktát. Ezt a névbélyegzővel lepecsételt dokumentumot a Partizán be is mutatta. A minisztériumi szakemberek ellenállását kiváltó átépítés vezető tervezője egyébként Lánszki Regő húga, Lánszki Csenge volt, a laktanya védettségét 2024 augusztusában minősítették vissza.
Bátonyi szerint amúgy a hatósági szakemberek sokszor próbálnak ellenállni a NER-ben jól fekvő, vagy egyenesen állami beruházóknak, de mindig van valaki, aki hajlandó aláírni, amit kell, a vezetők pedig már erősen kontraszelektáltak.
