Egy kvízműsor kérdései is lehetnének: hány operatív törzset hozott létre az Orbán-kormány és hány védelmi tervet, programot (utóbbit nem katonai értelemben)? Kíváncsi lennék, lenne-e olyan játékos, aki csak hozzávetőlegesen is meg tudná saccolni ezek számát. Hiszen a helyes válasz még előzetes felkészülés, utánajárás, guglizás után sem tűnik könnyűnek. Én megpróbáltam, de attól tartok, nekem is csak részsikereim lehetnek.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a héten Orbán Viktor összehívta a csaknem két hónappal ezelőtt létrehozott Aszályvédelmi Operatív Törzset.
De mi fán is terem az operatív törzs? Nos, a valamiféle katonai egységre utaló kifejezés nem mást, mint egy országot érintő rendkívüli helyzetben létrehozott ideiglenes szakmai javaslattevő testületet takar, amelynek feladata az aktuális krízisállapotban szükséges teendők meghatározása és előkészítése, továbbá az általuk javasolt döntések végrehajtásának felügyelete.
Bár az általam javasolt kvízkérdésben az Orbán-kormányt citáltam, töredelmesen be kell vallanom, nem voltam pontos. Az első operatív törzs ugyanis még a rendszerváltás előtt, az „átkos” végóráiban, 1989 utolsó napjaiban született meg. Ha a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Operatív Törzs létrehozását az 1986. április végi csernobili baleset ihlette, akkor az kissé elkésett reakciónak tekinthető. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ha már nem is ezen a néven, de ez a törzs gyakorlatilag ma is létezik, csak BM OKF néven, igaz, utóbbi tiszte már nem csak a nukleáris balesetek kezelése, hanem az, ami következik neve második tagjának rövidítéséből is: az országos katasztrófavédelem.
Abban viszont nem lőttem mellé, hogy bár a nem-fideszes kormányok is indítottak útnak operatív törzseket (például a Medgyessy-kabinet idején a Forma-1 magyarországi futamával kapcsolatos feladatokra vagy az iraki események kapcsán kialakult helyzet értékelésére), azokat csúcsra az Orbán-kabinet járatta – persze annak az immár ötödik ciklusa végéhez közeledve önmagában több mint kétszer annyi ideje volt is erre, mint a többieknek együttvéve.
Így jött létre operatív törzs a rendkívüli hóhelyzet kezelésére, az árvizek miatt, a vörösiszap-katasztrófa okozta kár felszámolására, illetve az ukrajnai válsággal kapcsolatos döntések előkészítésére – még 2014-ben, amikor az oroszok megszállták a Krímet.
Érdekes, hogy az ukrajnai mellett a másik ma is aktuális témára, a menekülthullám kezelésére 2015-ben létrehozott operatív törzs után öt éven át nem indított újabbat az Orbán-kormány. Csak a Covid-világjárvány 2020. márciusi berobbanását követő időszak hozta el az operatív törzsek reneszánszát, vélhetően nem függetlenül attól, hogy azóta egyfolytában, a mai napig fennáll a veszélyhelyzet.
A teljesség igénye nélkül: van már Nemzetbiztonsági Operatív Törzs, Állategészségügyi Operatív Törzs, Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (azon belül a Gazdaság, illetve a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs), Árvízvédelmi Operatív Törzs és a már említett „legfiatalabb”: az Aszályvédelmi Operatív Törzs.
Fotó: Depositphotos
Amelyek mellett az élet egyes területeit lefedő akciócsoportok is alakultak, csak jobbára már nem szakemberek, hanem politikusok részvételével. És védelmi programok – ahogy már említettem, alapvetően nem a polgárok testi épségének a megóvása céljából.
Hanem inkább azért, mert a magyar ember valahogy úgy van bekötve, hogy szereti, ha megvédik, s még jobban azt, ha ezt az állam teszi – erre az attitűdre egy egész eszmerendszer épült. A szocializmus. Ahol az embereket arra trenírozták, hogy nem kell gondolkodniuk, az „állam bácsi” majd megteszi ezt helyettük, megvédve őket mindentől.
Azt hittem, ez a módszer, ha nem is a rendszerváltás után közvetlenül, de jó harmincöt év múltán már nem lehet hatékony. Csalatkoznom kellett.
Mindenesetre most látszódik némi esély arra, hogy egyre többen rájöjjenek arra, a kormány az esetek döntő többségében csak azoktól a veszélyektől védi meg őket, amelyeket ő generált. Például a nem megfelelő gazdaságpolitikájával, amely következtében európai uniós rekorder lett az inflációnk, így akár úgy is tűnhetett, kapóra jön, hogy a kormány az árstoppal megvédi a multiktól az átlagembereket. Akik vagy nem akarták, vagy nem tudták átlátni a hazai árak megugrásának kiváltó okait, azt, hogy ha tényleg létezik háborús vagy szankciós infláció – ahogy azt a kormány unos-untalan szajkózza –, akkor hogyan lehet az, hogy az a többi 26 EU-s tagországban közel sem okozott akkora árszínvonal-emelkedést, mint nálunk?
Hogy is mondta az egyik bankár ismerősöm, amikor felvetettem, hogy ma már szinte mindenféle védelmi program van, csak bankvédelmi nincs? Isten ments! – jött a válasz.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
