Az Európai Parlament statisztikája szerint 2025-ben 203 millió háztartást tartottak számon az Európai Unióban (EU), ezek közül több mint 76 millióban csak egy felnőtt élt. Az adatok azt mutatják, hogy 2016 óta a gyermek nélküli felnőttek és így az egyszemélyes, gyermektelen háztartások száma folyamatosan nő. Tíz évvel ezelőtt a számuk még nem érte el a 64 milliót, ami 2020-ra 67 millióra emelkedett, 2022-ben valamivel meghaladta a 72 milliót, és 2025-re kúszott fel a 76 millióra.
A gyermek nélküli párokból álló háztartások száma 90 millió körül alakult tavaly, míg a gyermekes párok száma 30 milliót tett ki. Az életkor növekedésével bővül az egyedül élő felnőttek aránya. A 18 és 24 éves fiatalok 12,5 százaléka élt egyedült, a 65 éves vagy annál idősebbek körében ez az arány már 32,2 százalék volt tavaly. Az idősebb korosztályban van egy megugrás: a 65 év feletti vagy annál idősebb korosztályban a férfiaknál 37, a nőknél pedig 16,8 százalékos volt a növekedés.
A párok egyre kevesebb gyereket vállalnak, szinte már ritkaság Európában a sokgyerekes család.
Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb uniós háztartásban éltek gyermekek, 2025-ben a háztartások 23,4 százalékában a családok fele egyetlen gyermeket nevelt, 37,6 százalékukban két, 12,2 százalékukban három vagy több gyermek élt.
Fotó: Eurostat
Sokgyermekes családok: Írország és Észak-Macedónia az élen
A statisztika az uniós tagországok mellett adatokat közöl Norvégiáról, és három balkáni országról, köztük Észak-Macedóniáról, Szerbiáról és Bosznia-Hercegovináról. Az unió 23,4 százalékos átlagától eltérően nagyobb számban voltak gyermekes háztartások Szlovákiában és Írországban, előbbiben a háztartások 35,4 százaléka, míg utóbbiban a háztartások 30,8 százalékában nevelkedett gyermek.
Pozitív irányban tért el az EU-átlagtól Észak-Macedónia, ahol a háztartások 34,6 százalékában neveltek gyermeket, sőt,14,7 százalékukban három vagy több gyermeket. Csak összehasonlításként: Portugáliában alig másfél százalék volt a nagycsaládok aránya, az olaszoknál is csupán 1,6 százalék, az abszolút sereghajtó pedig Bulgária 1,2 százalékkal – az uniós átlag 2,8 százalék volt tavaly ebben a kategóriában.
Magyarország a középmezőnyben van. Nálunk a háztartások 24 százalékában volt 2025-ben gyermek, 13,4 százalékukban egyet vállaltak a szülők, 8,3 százalékukban kettőt, és 3,4 százalékukban pedig hármat, vagy ennél is többet.
Fotó: Klasszis Média
Gyereknevelés: párkapcsolatban vagy egyedül?
Az Európai Unióban 2025-ben a gyermekes háztartások több mint 63 százalékát a párkapcsolatban élő szülők alkották. A svédeknél, a finneknél, a hollandoknál és a szlovénoknál volt a legmagasabb a párkapcsolatban élő szülők aránya, ez mindegyik országban 70 százalék felett alakult. A rossz példa Lettország, Észtország és Dánia, ezekben az államokban volt a legalacsonyabb a párkapcsolatban nevelkedő gyerekek számaránya: 45,5, 46 és 47,3 százalék.
Ahogy Spéder Zsolt demográfus a Termékenységi mintaváltás – a családalapítás átalakulásának demográfiai nyomvonalai Magyarországon című 2021-es tanulmányában írta, a demográfiai folyamatok mögött alapvetően Európában és Magyarországon is olyan általános jelenségek állnak, mint az individualizáció, a bizonytalanná váló párkapcsolatok, a késői elköteleződés és a késői gyermekvállalás, valamint a társadalmi kötöttségek (egyházi, közösségi és családi elvárások) alóli felszabadulás. Ez markánsan átírja a korábbi demográfiai folyamatokat, és a születésszám csökkenése mellett a házasságkötések számát is kedvezőtlenül befolyásolja.
