A 24.hu cikke szerint a kormány egy váratlan jogalkotási lépéssel mutatja meg, hogyan lehet visszavenni azokat az egykori állami vagyonelemeket, amelyeket korábban vagyonkezelő alapítványokba szerveztek ki. A lap úgy értelmezte, hogy a Zalazone Alapítványról szóló friss törvényjavaslat alapján az állami vagyon „átmenthető” lehet más alapítványba, így kikerülhet a kormánypárti többségű kuratórium fennhatósága alól, és akár vissza is adható az államnak.
A módszer lényege a 24.hu szerint, hogy egy új alapítványt hoznak létre, amely egy meglévő alapítványból válik ki, és ezzel együtt átvesz meghatározott vagyontárgyakat. A javaslatot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyújtotta be, és a Zalazone tesztpályát működtető Autóipari Próbapálya Zala Kft.-t érintené, amely két vidéki ingatlannal együtt kikerülne a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából.
A tervezetet rendkívül gyorsan, már a társadalmi egyeztetés másnapján beterjesztették, még az egyébként is rövid, nyolcnapos véleményezési határidőt sem tartották be.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója kétségeit fejezte ki: szerinte a vagyonról történő rendelkezés alapítói hatáskör, amelyet a parlament annak idején átadott a kuratóriumoknak. A törvényjavaslat indoklása lényegében elismeri ezt az álláspontot, mivel rögzíti, hogy az alapítvány kuratóriuma „teljes körűen, korlátozás nélkül gyakorolja az alapítói jogokat”.
A Széchenyi Alapítványt keresték az ügyben, de nem reagáltak. A tesztpálya fejlesztését Hankó Balázs azzal indokolta, hogy az ország vezető szerepre törekszik a járműipari innovációk és a mesterséges intelligencia területén. A projekt további bővítéséhez szerinte szükséges egy önálló, csak erre koncentráló struktúra.
Fontos körülmény, hogy a Széchenyi-alapítvány elnöke tavaly októberig Palkovics László volt, aki jelenleg is vezeti a tesztpályás céget havi bruttó 2,75 millió forintért.
