Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleménye szerint az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot - írja a Szabad Európa.
Így Magyarország
- nem tette lehetővé, hogy nemzetközi védelemre jogosult személyek a fenti megállapodásokban és szabályokban előírt módon folyamodhassanak a magyar hatóságokhoz e védelemért;
- nem tette lehetővé, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek kérelmük elutasítása és ezzel szembeni fellebbezésük esetén a fellebbezés jogerős elbírálásáig meghatározott esetekben Magyarországon maradjanak;
- illetve nem alkalmazta az uniós jogszabályok által előírt eljárásokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során.
A bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország kötelezettségszegése, amely a fenti körben a többi tagállamra hárítja az uniós jog betartásának felelősségét – ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is –, súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.
Mint ismeretes, a kétszázmillió euró átalányösszeget és a késedelem minden egyes napjára egymillió euró kényszerítő bírságot szabott ki csütörtökön az Európai Bíróság a magyar menekültügyi szabályokat elmarasztaló, korábbi, még 2020 decemberében hozott bírósági ítélet végrehajtásának elszabotálása miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a döntést, azt pedig, hogy az EP-választás után hozták nyilvánosságra, noha már korábban megszületett, sunyi eljárásnak nevezte.