A Tisza Párt április 12-i történelmi győzelme a magyar Országgyűlést eddig sosem látott módon és mértékben forgatja fel – írja a Republikon Intézet friss elemzésében. Számos képviselő évtizedek után távozik a parlamentből, ami különösképp a Fidesz és KDNP frakciók eddig elnyűhetetlen szereplőinek távozása miatt szembetűnő. Bár 2022-ben az ellenzéki előválasztás következtében jelentős volt az ellenzéki oldal cserélődése a parlamentben, ilyen mértékű, mindkét politikai blokkot érintő változásokra nem volt példa a rendszerváltás óta. A sorcsere más szembetűnő változást is hozott: jelentősen megnő a nők aránya az Országgyűlésben. Jelen állás szerint az alakuló parlamentben minden negyedik képviselő nő lesz.
Ez tíz százalékponttal magasabb arány, mint 2022-ben, ami önmagában is „rekorder” volt Magyarországon. 2022-ben 28 nővel alakult a parlament, a Fidesz 135 képviselőjéből 14 (10 százalék), az ellenzéki összefogás 57 képviselőjéből 13 (23 százalék) volt nő, a Mi Hazánk egy nőt juttatott a parlamentbe.
2026-ban a képviselőnők túlnyomó többségét a Tisza-frakció adja majd, a 141 fős frakció egyharmada nő. A Mi Hazánk 2, a Fidesz előre láthatólag 5 (10 százalék) női képviselőt fog a parlamentbe küldeni.
Ez csak Magyarországon rekord, nemzetközi szinten a legalacsonyabb női képviseleti aránynak számít: Az Eurobarométer 37 vizsgált országa közül a jelenlegi magyar arány az utolsó előtti, 36. helyre volt elegendő, az európai uniós tagországok között csakugyan utolsó előttiek vagyunk e tekintetben, Ciprust egy hajszállal megelőzve.
Az EU-ban átlagosan a tagországi parlamenti képviselők egyharmada nő, ami a leköszönő magyar parlamenthez képest kétszeres arány. A Tisza győzelme után alakuló parlamentben 25 százalékos női aránnyal Magyarország továbbra is az EU-átlag alatt lesz, de jó pár helyezést javít: 27. helyett 21. lesz az EU-ban. A Tisza-frakción belül a nők aránya egyébként megfelel a jelenlegi EU-átlagnak, és igaz volt ez a párt teljes jelöltállítási folyamatára: az előválasztási jelöltek és a nyertesek között is egyharmados volt a nők aránya.
Attól persze, hogy a parlamentben nők is ülnek, a női jogok képviselete nem valósul meg automatikusan a politikai színtéren. A leköszönő Orbán-kormányban például nem volt női miniszter (átlagosan az uniós országok minisztereinek 32 százaléka nő), és a fontos közhatalmi funkciókat egytől egyig férfiak töltötték be Magyarországon.
A Tisza-kormánnyal ez is változni látszik: az Országgyűlés elnöke, a parlament legnagyobb frakciójának vezetője, valamint több miniszter is a női képviselők közül kerül ki. Ez mindenképpen fontos előrelépés az Európától továbbra is drámaian elmaradó magyar közéletben.
