Az Európai Unió egyes tagállamai közt jelentősek a vagyoni különbségek, igaz, ez az eltérés például Észak-Európa és a közép-kelet-európai országok esetében kevéssé meglepő. Az azonban rendkívül árulkodó, hogy a többé-kevésbé hasonló helyzetben lévő országok, azaz a Visegrádi Négyek és Románia esetében is megjelennek a különbségek, a legszegényebb régiók közt pedig még inkább jelentős ez.
A hét ábrájában ezúttal kifejezetten erre fókuszáltunk az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatalának adatait felhasználva. A vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt, az egy főre jutó GDP-t az uniós átlag százalékában kifejező mutató alapján mind az öt vizsgált országban jól elkülöníthető a legkevésbé fejlett NUTS2-régió. A 2024-es adatok szerint Magyarországon az Észak-Alföld, Csehországban a Severozápad (Északnyugat), Szlovákiában a Východné Slovensko (Kelet-Szlovákia), Szlovéniában a Vzhodna Slovenija (Kelet-Szlovénia), Romániában pedig a Nord-Est (Északkelet) számít a legszegényebb régiónak.
Riasztó mutató az Észak-Alföldön
Cikkünk írásakor a regionális PPS-adatok nem elérhetők, azonban feltételezhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan nem történt fordulat ezen a téren, azaz továbbra is ezek a régiók a legszegényebbek az adott országokban.
Az Eurostat egyik legfontosabb megélhetési mutatóját tekintve ugyanakkor a 2025-ös számok már rendelkezésre állnak. Ez azt mutatja meg, hogy az adott régió lakosságának hány százaléka él szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatnak kitéve.
A hivatalos definíció alapján valaki akkor kerül ebbe a kategóriába, ha a következő három feltétel közül legalább egy teljesül:
- Jövedelmi szegénységben él – vagyis a rendelkezésre álló jövedelme a saját országában számított mediánjövedelem 60 százaléka alatt van.
- Súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben él – például nem engedhet meg magának bizonyos alapvető kiadásokat, váratlan költségeket, megfelelő fűtést, rendszeres húsfogyasztást vagy éppen nyaralást.
- Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban él – vagyis a munkaképes korú háztartástagok az év során csak nagyon kevés időt töltöttek munkával.
A mutató nem azt jelenti, hogy az érintettek mind szegények, hanem azt, hogy a három tényező valamelyike miatt fokozott a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. Mint az grafikonunkon is látható, a hazai régióban nyugtalanítóan magas ez az arány:
A legkedvezőbb helyzetben a csehországi Severozápad régió van, ahol a lakosság „mindössze” 13,5 százaléka tartozik ebbe a csoportba, ezt követi a szlovéniai Vzhodna Slovenija 17,7 százalékkal. A szlovákiai Východné Slovensko esetében ez a mutató 26,3 százalék, míg a romániai Nord-Est esetében eléri a 30,3 százalékot. Az Észak-Alföld 28,4 százalékos értéke azt jelenti, hogy a régió lakosságának több mint negyede érintett – ez pedig egy olyan figyelmeztető jel, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
