Hétfő délután egy órakor kezdődik az Országgyűlés őszi törvényhozási szezonja, rögtön egy háromnapos üléssel. Az első napon választhatják meg az alapvető jogok biztosát, vagyis az új ombudsmant hat évre. Dr. Kozma Ákost jó eséllyel az Alkotmánybíróság elnöke, Juhász Imre válthatja, őt jelölte a pozícióra Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Szintén az első ülés témája lesz hat momentumos képviselő, és a Párbeszéd-frakciót vezető Tordai Bence mentelmi jogának felfüggesztése. A tavaszi kormányellenes tüntetések során a momentumos politikusok lila füstgyertyát égettek, Tordai pedig egy zebrán foglalt helyet. Ezekért a szabálysértésekért igyekszik a kormány felelősségre vonni a hét képviselőt.
Kolonc az önkormányzatok nyakába
A törvényjavaslatokról kedd reggel 9 órától kezdenek vitázni a képviselők. Aznap dönthet a parlament a határmenti ingázók adatbázisának létrehozásáról. Az új adatbázis azt a célt szolgálná, hogy a rendszeresen ingázók határellenőrzése minél rövidebb idő alatt megtörténjen. Az ingázók önként kérhetnék, hogy szerepeljenek az adatbázisban. Az ingázás céljából igénybe vehető határátkelőhelyeket a kormány egy későbbi rendeletben határozhatja meg.
Fotó: posta.hu
Ez után dönthetnek az állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról. Ezzel a kormány a legfeljebb 5000 fős településeken lévő használaton kívüli állami ingatlanokat, például bezárt postahivatalokat adna az önkormányzatok kezébe. Az önkormányzatoknak viszont nem lenne beleszólásuk az adásvételbe, onnantól például a fenntartási költségeket is nekik kellene állni.
Túlterheltek a titkosszolgák
Szerdán kerül sorra Rogán Antal egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésről szóló törvényjavaslata. Rogán célja, hogy az ellenőrzésre kötelezett munkaköröket vizsgálják felül, és ezzel csökkentsék az átvilágításra kötelezett személyek számát. Tavaly 12 ezer nemzetbiztonsági ellenőrzést végeztek Magyarországon: a Szabad Európának arról beszélt a titkosszolgálat egyik tagja, hogy egy emberre 60-70 ellenőrzés jut, és a 60 napos határidőt nagyon nehéz tartani ebben a rendszerben. Egy titkosszolgálatnál dolgozó a Telexnek is arról beszélt, hogy ez indokolja az ellenőrzésre kötelezett személyek számának csökkentését.
Az új szabály szerint például a bírókat továbbra is át kellene világítani, de klasszikus nemzetbiztonsági ellenőrzést csak a minősített adatot – szolgálati vagy államtitkot – kezelőknél kellene végezni. Az egyszerűsített ellenőrzés során a titkosszolgálat nem hallgathatná le a dolgozó kommunikációját (például a híváslistájához, vagy a Facebook-fiókjához sem férne hozzá) és nem végezhetne az otthonában titkos kutatást. A nemzetbiztonsági ellenőrzésekre később egy keretszámot is meghatározna a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Rogán egyúttal a kormányzati, államigazgatási munka során keletkező titkosított adatok kötelező, ötévenkénti felülvizsgálatát is eltörölné. A Kabinetiroda vezetője szerint ezzel félmilliárd forintot spórolhat az állam 2026 és 2029 között.
Jön a Magyar AI-tanács
Az őszi ülésszak további részében szó lesz az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletének (EU AI Act) magyarországi végrehajtásáról is. A tervek szerint a kormány felállítja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot (MMIT), amelynek elnökét a miniszterelnök öt évre nevezi ki. A tanács összetétele sokszínű lesz: legalább 15 szervezet delegálhat tagokat, köztük a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is.
A tervek szerint a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) felel majd a nagy kockázatú rendszerek értékeléséért. Nagy kockázatú rendszernek számít például, amikor az AI-t arcfelismerésre, vagy ujjlenyomat-ellenőrzésre használják, illetve a rendészeti, igazságügyi és menekültügyi alkalmazás is.
Fotó: Klasszis Média / Vágó Ágnes
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével megalakul egy MI-piacfelügyeleti hatóság is. Nagy Márton egy szeptemberi AI-konferencián kitörési pontnak nevezte Magyarország számára a mesterséges intelligenciát, és arról beszélt, hogy az akár 15 százalékkal is növelheti a magyar GDP-t.
Az őszi törvényalkotási programban szerepel még büntetőjogi és felsőoktatási tárgyú törvények módosítása is. Például módosítanák a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és állami kárenyhítésről szóló törvényt. Erről azonban csak annyit írnak, hogy az áldozatsegítési rendszer továbbfejlesztését szeretnék elérni.
Lesz-e nagytakarítás ősszel?
A törvényalkotási programban ugyan nem szerepel, de szinte biztosan az ülésszak egyik vitás kérdése lesz a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat. A javaslatot tavasszal levette a kormány a napirendről, és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta: abban bízik, hogy ősszel egy érettebb, jobb változatát fogják elővenni. Az átláthatósági törvényjavaslat eredeti verzióját Navracsics sem támogatta.
A tavasszal benyújtott törvényjavaslat szerint a külföldről támogatott szervezeteket a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázná, a külföldről érkező támogatást pedig a pénzmosás elleni szerv engedélyéhez kötné. A kormány rendeletben dönthetne azokról a szervezetekről, amelyek tevékenysége a közélet befolyásolására irányul. Ezek a szervezetek nem részesülhetnének az adó 1 százalékát érintő feljánlásokból sem. A listázott szervezetek vezetőit pedig kiemelt közszereplőknek minősítenék és vagyonnyilatkozatot kellene tenniük. Érdekesség, hogy a tervezet külföldi támogatásnak minősíti azt is, ha kettős állampolgártól érkezik a pénz.
Fotó: Facebook / Navracsics Tibor
A törvényjavaslat tavaszi változatában az szerepel, hogy ha egy szervezet engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, akkor közigazgatási bírságként az összeg huszonötszörösét kell befizetni. A pénzmosás elleni szerv pedig a közélet befolyásolására irányuló tevékenységtől el is tilthatja ebben az esetben. A közélet befolyásolásának számít, és Magyarország szuverenitását veszélyezteti például, ha egy szervezet Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét, vagy a biológiai nemek elsődlegességét negatív színben tünteti fel.
Az őszi parlamenti ülésszak tehát fontos változtatásoktól lesz hangos, és könnyen lehet, hogy egy olyan vitás kérdés – például az átláthatósági törvény – lesz a középpontban, ami egyelőre nincs a tervek között. Érdekesség, hogy Kövér László időrendre vonatkozó javaslatában még nem, de a parlament.hu üléstervén már szerepel egy október 13-ai, hétfői ülés is. Ezen felül a december 9-ig tartó menetrend tiszta, és ugyan a kétharmados többséggel működő jelenlegi parlamentben a szavazás is egyértelműnek tűnik, a megosztó témák miatt érdemes lehet figyelemmel kísérni az üléseket.
