A Szabad Európa Intézet egy eddig ismeretlen fogalmat megalkotva úgynevezett szuverenitásindexet dolgozott ki. Bár a május 9-én – épp az oroszországi Győzelem Napján – hivatalosan be is mutatták az elkészült tanulmányt és annak eredményeit, eddig vajmi keveset lehetett olvasni róla. A honlapra is felkerült módszerről azt írják, hogy az index megalkotásához Magyarországot tekintették referenciaországnak, „mivel a jelenlegi magyar kormányzati politika minden tekintetben egy kiteljesedett, mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel”.
„Röviden: Magyarország nem kéri mások engedélyét arra, hogy önmaga lehessen” – áll az elemzésben.
Szájer József 2020 decemberében botrányos körülmények között távozott a közéletből, miután a koronavírus-járvány alatti lezárások idején Brüsszelben egy orgián vett részt, majd onnan egy ereszen menekült el. A belga ügyészség korábbi közleménye szerint drogot találtak Szájer József táskájában, erről később a volt fideszes azt állította, hogy nem tudja, hogyan került hozzá.
Szájer József később Schmidt Mária felkérését elfogadva, a XXI. Század Intézet keretein belül 2024 novemberében vissza is tért a nyilvánosságba a Szabad Európa Intézet igazgatójaként.
Fotó: MTI
Szájer Józsefék az indexet bemutató dokumentumban kijelenik: „Van Európában egy ország, amely — történelmi ösztöneihez hűen — a szuverenitást nem pusztán fogalomnak, hanem hivatása előfeltételének tekinti.
Nem kevesebbet állítanak, mint hogy „Magyarország ma nem mérete, katonai súlya vagy gazdasági volumene miatt válik különlegessé az Európai Unióban, hanem azért, mert következetesen és nyíltan védi azt, amit mások már háttérbe szorítottak: a nemzeti önrendelkezést”.
Az eddig nem létezett, de a Szabad Európa Intézet saját szellemi termékének tartott index kidolgozásához a mesterséges intelligencia legújabb technológiai eszközeit is felhasználták, és azt írják, hogy annak üzleti célú felhasználása előzetes engedélyt igényel.
Az index célja az országok szuverenitási helyzetének összehasonlítása és vizsgálata. Szájerék úgy vélik, hogy ez a mérőszám nemcsak az egyes országok önállóságának aktuális állapotát értékeli, hanem azokat a kockázatokat is feltárja, amelyek a szuverenitásukat veszélyeztetik. A kormány folyamatosan hangot is ad e félelmének, legutóbb éppen az óriási felháborodást és ellenállást kiváltó átláthatósági törvénnyel, amit Halász János fideszes képviselő azért nyújtott be, hogy megerősítsék az ország szuverenitását, mert véleménye szerint „nem nézhetjük tovább, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek folytassák az elmúlt évek gyakorlatát, és a szuverenitást veszélyeztetve befolyásolják a magyar közéletet”.
Saját kidolgozású indexük szerint egy ország minél magasabb pontszámot ér el, annál szuverénebb, és minél alacsonyabb az összpontszám értéke, annál nagyobb az ország kitettsége a külső erők irányába – olvasható elemzésükben.
EU-s és EU-n kívüli országok is szerepelnek a listájukon
Az index összeállításakor az Európai Unió országaira fókuszáltak, de összehasonlító céllal néhány mérete, helyzete, adottságai miatt jellegzetes nem uniós országot is vizsgáltak, úgy mint az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Indonéziát, Izraelt, Japánt, Kanadát, Kínát, Oroszországot, Svájcot, Törökországot és Ukrajnát.
A szuverenitásindex 36 kérdés alapján értékelte az országok önállóságát. Ezekre a kérdésekre nem maguk az országok, hanem az intézet által adott válaszokból állt össze egy-egy vizsgált állam aktuális szuverenitási mutatószáma. Szájer Józsefék szerint ezeknek az egyszerűsítéseknek az eredményeképpen az egyes, amúgy igencsak heterogén országok összehasonlíthatóvá váltak. A 36 kérdést kilenc témakörre bontották, melyek a következők: az alkotmányos rend szuverenitása, a területi szuverenitás és biztonság, a pénzügyi szuverenitás, az energiafüggetlenség, a nemzeti vagyon, az önerő és fenntarthatóság, a gazdaságpolitika, külgazdaság, a társadalom, kultúra, identitás és a kulturális reziliencia.
Ezek után négy kategóriába sorolták a mintául szolgáló országokat, amelyek maximálisan 200 pontot érhettek el. Ez alapján négy kategóriát állítottak fel A-D-ig. Az A értelemszerűen a teljes szuverenitást képviseli, míg a D nem szuverén államot jelöl.
Hozzáteszik: a „nem szuverén“ tartományba ezúttal egyetlen vizsgált ország sem került be, ez jelenleg elméleti, történelmi kategória.
Vajon hova került Magyarország?
Mindezek alapján itt a lista, kik hogyan végeztek a Szájer Józsefék által megalkotott szuverenitásindex alapján:
Az EU-tagok közül – nem nagy meglepetésre – 178 ponttal (89 százalékkal) Magyarország került (szemben az EU-tagállamok 76,8 százalékos átlagával).
Így Franciaország (175) már csak az ezüstérmet, míg Németország (169) a bronzérmet kapta meg az intézettől. Csak ezután következik Finnország Dánia, Svédország és a többi EU-tagállam. Számításaik szerint Ciprus végzett az utolsó helyen 118 ponttal.
Az Európai Unióval kapcsolatban megjegyzik: ha szuverenitása akár lopakodó (?), akár nyílt formában növekszik, az nem pusztán új jogosítványokat jelent Brüsszelnek, hanem a tagállamok szuverenitásának arányos csökkenését is magával hozza. Azt is megemlítik, hogy minél több jogkör kerül Brüsszelbe, annál kevesebb marad Budapesten, Varsóban vagy épp Prágában. Vagy: miközben Brüsszelben egyre több döntés születik a tagállamok feje felett, a nemzeti szuverenitás szellemi és kormányzási védőbástyái meggyengülnek.
Nehéz nem arra gondolni, hogy itt nem magának az EU-nak a létezését kérdőjelezik-e meg.
Kicsit lejjebb azt is írják, hogy a Szabad Európa Intézet szerint, ha az Unió támogatja a nemzeti önazonosság megőrzését, akkor segít — ha elvonja, korlátozza azt, akkor árt.
A nem EU-s országok között Szájerék az első helyre tették Kínát – 190 ponttal. Őt követi az Egyesült Államok 180 ponttal, majd Svájc 175 ponttal. De mindjárt őt követi Oroszország 174 ponttal. Hozzáteszik: „Putyin Oroszországában a szuverenitás nem finomhangolt, hanem centralizált. A világ nyugati fele gyakran vakon és saját kárára félreértelmezi Oroszországot, mert az alapján ítéli meg, ő milyenné szeretné formálni, nem pedig saját logikájában”.
Ukrajnát az utolsó helyen találjuk a nem EU-tagok nem mindennapi indexében, 113 ponttal. Hozzáteszik: „Kevés ország van ma a világon, amely ennyire korlátozottan tud élni saját szuverenitásával, mint Ukrajna… Talán túlzás lenne azt állítani, hogy Ukrajna végérvényesen elvesztette a szuverenitását, inkább úgy fogalmazhatunk, hogy annak jelentős része jelenleg idegen országok jó- vagy rosszindulatán múlik”.
Szájerék hosszú elemzésük vége felé kiemelik, hogy a szuverenitási mutató önmagában nem kíván morális ítéletet alkotni.
