A februári 19-i kormányinfó leginkább a Barátság-vezetéken Magyarország irányába megszakadó kőolajszállításokról szólt. Bár január végén egy orosz dróncsapás érte a vezetéket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a szükséges javítási munkákat elvégezték, így Ukrajna azonnal újra tudná indítani a szállításokat. Politikai okokból azonban ezt mégsem teszi.
A magyar kormány válaszul leállította az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt és vizsgálja a fölgáz- és áramszállítások leállítását is. Az üggyel kapcsolatban az Mfor kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy amennyiben a kőolajszállítás újraindulna Magyarország irányába, akkor a magyar kormánynak sem lenne már oka fenntartani a gázolajstopot Ukrajna felé. Az ukrán-magyar vitáról és Gulyás Gergelynek az üggyel kapcsolatban tett kijelentéseiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Külföldi befutó lehet a nagymúltú magyar cégekért
Ezt követően lapunk két nagymúltú magyar cég bizonytalan jövőjéről és a háttérben zajló tárgyalásokról érdeklődött.
Elsőként a Dunaferr helyzetére voltunk kíváncsiak. Néhány napja a Népszava írt arról, hogy jelenleg is folynak egyeztetések szakmai befektetőkkel a gyár átvételéről, akik „üzemeltetnék és újraélesztenék” a vasművet. Ahová most 60 embert vissza is vettek azt követően, hogy lassan fél éve 3 ezer dolgozót elbocsájtottak az üzemből – árulta el a lapnak Magyar Zoltán, a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Február elején Lázár János építési és közlekedési miniszter beszélt arról egy vidéki fórumán, hogy a kormány tárgyalni fogja a dunaújvárosi vasmű kérdését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenleg három potenciális befektetővel tárgyal az üzem újraindulásáról.
„Nem tárgyaltuk ezt a kérdést, de ettől még valóban napirenden van az ügy” – kezdte válaszát Gulyás Gergely.
A miniszter hozzátette, hogy örülnének annak, hogyha a Dunaújvárosi Vasmű részben vagy egészében meg tudná tartani a kapacitásait, sőt, akár újra is tudná indítani azokat.
„Ezért van most folyamatban egy mindenki számára elérhető, nyílt pályázati kiírás. Ennek a határideje valamikor mostanában jár le és ezt követően tudjuk rangsorolni az ajánlatokat. Azzal fogunk megegyezni, aki a legjobb ajánlatot teszi” – fogalmazott Gulyás. Majd hozzátette, hogy az ő ismeretei szerint csak külföldi érdeklődők vannak.
Emellett az Alföldi Tej Kft. eladásáról is kérdeztünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly blokkolta a külföldi befektető érdeklődését, azonban úgy tudjuk, hogy mégis egy potenciális görög vevő lehet a befutó.
Gulyás ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy annak örültek volna, hogyha valaki a magyar piacról érdeklődik és tesz ajánlatot az Alföldi Tej Kft. megvásárlására. Ha pedig nincs ilyen hazai szereplő, akkor jöhet szóba a külföldi vevő.
Az ügy előzményeiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Rendeleti kormányzás, magyar euró
Ezt követően a Tisza Párt két ígéretével szembesítettük a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője nyilatkozta azt január végén a Magyar Hangnak adott interjúban, hogy „a választást követően azonnal megszüntetjük a rendeleti kormányzást, mert nem így, hanem kidolgozott stratégiával kell irányba állítani az országot.”
Gulyás Gergely megerősítette, hogy az április 12-i választások idején érvényben lesz a tömeges migráció miatt még 2016-ban elrendelt válsághelyzet, és a rendkívüli jogrend hatálya is május közepéig tart. Ennek megszüntetése az orosz-ukrán háború lezárásával van összefüggésben.
Gulyás kérdésünkre pontosított, szerinte ma nincs rendeleti kormányzás Magyarországon, hanem a kormánynak a rendkívüli jogrenddel összefüggésben van lehetősége a rendkívüli jogalkotásra. Az így meghozott döntéseket azonban minden egyes esetben benyújtják az országgyűlés elé, tehát a parlament is tud róluk határozni.
Gulyás szerint ugyanakkor nem történnek durva kihágások ezzel kapcsolatban. „Ami itt rendkívülinek számít, az jónéhány európai országban a rendes jogalkotás része”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Franciaország példáját hozta fel, ahol a kormány az alkotmány megfelelő passzusára hivatkozva fogadhatja el a költségvetési törvényt. „A francia parlament ezt követően vagy megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy a költségvetést parlamenti vita és jóváhagyás nélkül fogadják el.”
Végül a Tisza egyik fontos gazdasági ígéretéről, az euró bevezetéséről kérdeztük a minisztert. A legnagyobb ellenzéki párt a hivatalos programja szerint prioritásként kezeli a valutaunióhoz való csatlakozást. De a Tisza költségvetési- és adópolitikai szakértője is az euró bevezetésének első lépéseiről beszélt nemrég, a megválasztásuk esetén.
Gulyás Gergely elmondta, hogy egyelőre nincs napirenden a kormánynál az euró bevezetése. Bár kategorikusan nem zárta ki ennek jövőbeli lehetőségét, de a válasz második fele sokatmondó lehet:
„Azok a rossz tapasztalatok minden országban megvannak, ahol bevezették az eurót, hogy ez egy jelentős drágulással járt együtt.”
Az euró bevezetésének lehetőségeiről és a saját deviza előnyeiről nemrég a Klasszis Podcastban beszélgettünk Gyurcsik Attilával. A műsort itt hallgathatják vissza:
