2026-ban a mostani vasárnap hajnalban Európa-szerte átállították az órákat: 2:00-kor 3:00-ra. Ezzel hivatalosan is megkezdődött a 2026-os nyári időszámítás. Miközben a legtöbben csak az elveszített, szinte ellopott egy óra alvás miatt bosszankodnak, a háttérben kőkemény gazdasági érdekek és elavult energiamegtakarítási mítoszok feszülnek egymásnak.
Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt rábólintott az óraátállítás eltörlésére, a tagállamok közötti patthelyzet miatt idén is a jól ismert rituáléval indult a vasárnap reggel. Gazdasági szempontból a kérdés már rég nem az, hogy mennyi gyertyát vagy villanyt spórolunk meg este, hanem az, hogy mennyibe kerül a modern társadalom „mesterséges jetlagje”.
Hátrányok
A közgazdászok figyelme egyre inkább az emberi tőkére irányul.
A „tavaszi sokk” utáni első munkahéten világszerte megfigyelhető a koncentráció csökkenése.
A nyertesek: turizmus és kereskedelem
Nem mindenki veszít azonban az üzleten. A kiskereskedelem és a vendéglátóipar dörzsölheti a tenyerét: a hosszabb világos esték közvetlenül növelik a fogyasztást. Az emberek szívesebben indulnak el vásárolni, beülnek egy teraszra vagy tankolnak többet a hétvégi kirándulásokhoz. Bár Brüsszelben egyelőre nincsúj döntés, 2026-ban marad a kettősség: vasárnap ugyan egy órával kevesebbet pihentünk, de a gazdaság egyes szektorai már a holnapi, hosszabb délutánok extraprofitjára készülhetnek.
