A nők és férfiak esetében jól érzékelhető politikai és világnézeti különbségek hátterében sok esetben az húzódhat meg, hogy a nemek hétköznapi valóságérzékelése, valóságképe is alapvetően eltér. Az IDEA Intézet reprezentatív vizsgálataiból származó eredményeket szemlézett az Átlátszó, amelyek érzékletesen mutatják meg, hogy a hétköznapok megélése hogyan tér el a nők esetében, illetve azt is, hogy ezek az eltérések részben a magyar társadalom strukturális szerkezetéből, szociokulturális „kódjaiból” fakadnak.
Fotó: Depositphotos
Az IDEA Intézet felmérése szerint a nőknek majdnem fele (46 százalék) úgy látja, a nemekkel kapcsolatos társadalmi normák sokszor akadályozzák az egyéni szabadságot, korlátozzák a jogokat, a férfiaknak azonban csak kevesebb mint egyharmada gondolkodik hasonlóan (29 százalék).
Sokatmondó, hogy miközben a férfiak között a jog– és szabadság korlátozást érzékelők eleve alacsonyabb aránya is enyhén csökkenő tendenciát mutat az életkor növekedésével, addig a nők körében e csoport aránya idősebbek és fiatalabbak között is hasonlóan magas, 50 százalék közeli.
Az eredmények azt mutatják, hogy a jogok és a szabadság nemek szerinti korlátozottságát, férfiak és nők között is, az átlagnál sokkal inkább érzékelik a fővárosban élők, illetve a diplomás felnőttek. Valószínű, hogy ebben az esetben nem arról van szó, hogy ezekben a társadalmi csoportokban kiemelkedően rossz lenne a nők helyzete Magyarországon. Sokkal inkább annak jeleit láthatjuk, hogy a nemek egyenjogúságával kapcsolatos valóság érzékelést is jelentős mértékben befolyásolja az egyéni, szocializációs háttér, szociokulturális környezet.
Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy a nők biztonságérzete általában alacsonyabb szinten áll a férfiakénál. A férfiak bő egynegyede, a nőknek viszont több, mint egyharmada azon a véleményen volt, hogy az utóbbi években romlott a közbiztonság. Beszédes, hogy a válaszok alapján a magyarországi nők több mint egynegyede sötétedés után nem szívesen megy egyedül utcára a lakóhelyén – ugyanez a férfiaknak csak alig több mint egytizedére jellemző.
A vizsgálat fontos tapasztalata, hogy akár párkapcsolatban élnek, akár nem, a nők majdnem kétszer annyi időt fordítanak összességében a háztartási munkákra, mint a férfiak, és a nemek közötti munkamegosztás leginkább a 30 év alattiak körében aránytalan.
