Legyőzte a bankot egy magyar ügyfél, de keményen megszenvedett érte

Egy magyar állampolgár éveken át tartó jogi harcot folytatott a bankjával, mutatta be az Indexen megjelent cikk.

Az ügy egy szeptemberi napon kezdődött, amikor az ügyfél SMS-t kapott arról, hogy számláján negatív egyenleg keletkezett. Mivel nem végzett ilyen tranzakciót, azonnal a bankhoz fordult, amely szerint a terhelés mögött egy ügyintézés állt, amelyet videófelvétel rögzített. Csakhogy ezt a felvételt az ügyfél nem láthatta, mert – állításuk szerint – archiválták, majd később törölték.

A bank folyamatosan követelte az összeget, miközben az ügyfél ismételten kérte a bizonyítékot. Az eset végül odáig fajult, hogy a bank felmondta a számlaszerződést és a tartozást saját faktorcégének adta át. A cég fizetési meghagyást kezdeményezett, de a bank faktorcége rossz címet adott meg az ügyfél lakcímeként, így az nem értesült az eljárásról, így a végrehajtó lefoglalta ingatlanát és ingóságait.

A bank faktorcége az általános szerződési feltételei alapján évi 30 százalékos kamatot számított fel az állítólagos tartozásra.

A jogvita során kiderült, hogy az ügyfélnek sem hitelkártyája, sem hitelkerete nem volt a banknál, ennek ellenére a tartozást hitelkártya-tartozásként könyvelték el. A követelés az idő múlásával az eredeti összeg csaknem háromszorosára duzzadt, amit tovább növelt egy 300 ezer forintos szakértői vélemény költsége is.

Mire az ügy végül bíróság elé került, már két és fél év telt el, és a bank a megkérdőjelezett követelés többszörösét próbálta behajtani az ügyfélen. A szakértő szerint az évi 30 százalékos kamat nem volt eltúlzott, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat a per kezdetekor csupán 0,9 százalék volt, és két éven át 5 százalék alatt maradt. A bank ugyanakkor látra szóló betéti kamata mindössze 0,01 százalék volt és még a személyi kölcsönöknél sem számítottak fel 20 százalék feletti kamatot.

A több mint hat évig tartó per végén a bíróság a bank és faktorcége követelését elutasította, mivel a bank semmilyen bizonyítékot nem mutatott be a követelés jogosságának alátámasztására. Nem csatolták be a szabályzatot, a jegyzőkönyveket, és a hivatkozott videófelvételt sem. A bank végül csak akkor vallotta be, hogy a felvétel már nem létezik, amikor a bíróság ezt kifejezetten kérte.