Magyar Péter: „Békében szeretnénk élni, ehhez saját erő is kell”

A hivatalosan augusztus 19-e óta köztársasági elnök Baka András köszöntötte a honvédeket, akik „Erőt, egészséget!” felkiáltással viszonozták a megszólítást. Majd megtörtént a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonása.

A honvédelmi miniszter köszöntője

A tisztavatást megelőzően Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter mondott beszédet a parlament lépcsőjén. Megemlítette a Pakson munkát végző egységeket, a vízellátásban segédkező honvédelmi dolgozókat, valamint a különböző külföldi missziókban szolgálatot teljesítőket.

A fiatal tisztekhez szólva Ruszin-Szendi azt mondta, hogy a tiszti rang „nemcsak rang, hanem felelősség azokkal az emberekkel kapcsolatban, akik rátok bízzák a döntést, a katonáitokkal és Magyarországgal szemben”. A honvédelmi miniszter szerint a rang önmagában nem ad tekintélyt, „ezt ki kell érdemelni”.

Ruszin-Szendi úgy folytatta, hogy nem emlékszik, mikor volt jelen és mondott beszédet legutóbb tisztavatáson magyar miniszterelnök. Szerinte ez arra utal, hogy a magyar kormány „ismeri és elismeri” a honvédség munkáját.

Beszédét követően a honvédtisztek eskütétele következett. Az eskü szövegét Gyarmati Ádám hadnagy olvasta elő.

Magyar Péter beszéde

Majd Magyar Péter miniszterelnök lépett az Országház lépcsőjére, hogy elmondja ünnepi beszédét. „A hazáért” – két szó, de a katonák számára talán nincs fontosabb két szó – kezdte beszédét a kormányfő. Ha egyszer eljön a pillanat, amikor Magyarországnak szüksége van Önökre, „nem kérdezik meg, hogy kényelmes-e, más megtenné-e a helyettük, „hanem teszik a dolgukat, mert ezt jelenti szolgálni”.

Az ünnep jelentőségével kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, hogy „több mint ezer évvel ezelőtt egy országot kellett megszervezni, megerősíteni és megmenteni”. Szerinte már Szent István is tudta, hogy „országot alapítani nem egyetlen döntés, csata, törvény, hanem évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája”.

Híres elődök

A kormányfő úgy folytatta, hogy a történelmünkből a dicsőséget és a tanulságokat is meg kell tanulni. „1848-ban néhány hónap alatt kellett megszervezni a magyar honvédséget, de mégis voltak emberek, akik vállalták a feladatot.”

Kiemelte a fiatal tisztet, Görgey Artúrt, aki a magyar honvédség egyik legfontosabb parancsnoka lett. „A katonai vezetés nem hangerő, egyenruha kérdése, hanem a katonai vezetés tudás, felkészültség és felelősség. Egy parancsnoknak akkor is döntenie kell, amikor egyik lehetősége sem tökéletes, akkor is, amikor kevés az információ, akkor is, amikor fáradt, és amikor tudja, hogy a döntésének fájdalmas következményei lesznek.”

Majd Damjanich János honvédtisztet említette meg, aki szerb családból származott és saját döntéséből állt a magyar szabadság mellé.

„A hazát a legváratlanabb helyről érkezők is ugyanúgy szolgálhatják. Magyar az, aki ezt a hazát a sajátjának érzi, aki dolgozik érte és aki szükség esetén megvédi.”

A miniszterelnök Klapka Györgyöt is kiemelte, akinek a vezetésével Komárom még akkor is állt, amikor a szabadságharc már elbukott. Amikor pedig fel kellett adnia a pozícióit, olyan feltételeket harcolt ki, amelyek a katonáknak és a civileknek is védelmet jelentettek.

Gyorsabban változik a modern hadviselés, mint korábban bármikor

Magyar Péter szerint a XXI. században, amikor „Európában háború van, és a világ kiszámíthatatlanabb, mint hosszú évtizedek óta bármikor”, olyan gyorsan változik a hadviselés, mint korábban évtizedek alatt egyszer sem. Megemlítette a drónokat, a mesterséges intelligenciát, a kiberhadviselés fejlődését.

„Békében szeretnénk élni, ehhez saját erő is kell. A magyar honvédségnek olyan haderőnek kell lennie, amire a szövetségesek is bármikor számíthatnak” – tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve, hogy Magyarország NATO-tagország és az Európai Unió tagja.

Magyar Péter miniszterelnök beszédében köszönetet mondott azoknak, akik a „rendkívüli aszályban és energiahelyzetben” is dolgoztak, vagy jelenleg is épp szolgálatot teljesítenek. A kormányfő szerint az elmúlt hetekben a Duna rekordalacsony vízállása miatt mindenki láthatta, mit jelent a gyakorlatban a modern honvédség.

A magyar állam feladata, hogy „korszerű eszközöket, megfelelő kiképzést, kiszámítható katonai életpályát biztosítson és olyan vezetési kultúrát, amiben a teljesítmény, és nem az ismeretség, a politikai kapcsolat számít”.

Majd azt üzente és kívánta a katonáknak, hogy „legyenek erősek, de soha se kelljen háborúzniuk, éles helyzetben fegyvert fogniuk”. És természetesen gratulált az ifjú tiszteknek.