Minden vásárlót érint: küszöbön a címkeforradalom, érkeznek a termékútlevelek

Évente 30 millió matracot dobnak ki az európaiak, aminek túlnyomó része vagy a szemétlerakókba, vagy a szemétégetőkbe kerül. Erről beszélt a BBC-nek nyilatkozva Benjamin Marien, az évente 1,2 millió matracot gyártó Aquinos Bedding igazgatója. Ez a cég legtöbb új termékének szövetéhez tisztán poliészteralapú anyagot használ, mert ezeket könnyebb újrahasznosítani, mint a kevert nyersanyagokat.

Az ágazat cégei évről évre újabb ötletekkel állnak elő, hogy javítsák matracaik újrahasznosítási mutatóit, ám ez mit sem ér, ha a hulladékfeldolgozással foglalkozó vállalatok nem tudják milyen anyagok kerülnek a birtokukba a kidobott termékkel. Ezért tartja nagyon hasznos újításnak a cégvezető a digitális termékútleveleket (digital product passport, DPP).

A DPP-t fokozatosan vezetik be az Európai Unióban. Feladata az lesz, hogy tájékoztassa a termékek vásárlóit és az újrahasznosításukra vállalkozó vállatokat azok történetéről, gyártásáról és összetevőiről. Először az ipari és a jármű-akkumulátorokat kell majd ilyen azonosítóval ellátni 2027-től. Ezeket követik a textilek és más áruk 2030-tól.

Az újdonság logikája az, ha a vásárlók tájékozódhatnak arról, milyen környezeti lábnyommal készülnek a termékek, amiket megvesznek a boltokban, akkor ennek tudatában a gyártók igyekeznek majd úgy előállítani áruikat, hogy azok minél kedvezőbb képet fessenek róluk ebből a szempontból is – derült ki Natacha Tréhan egyetemi professzor szavaiból, aki a körforgásos gazdaság terén végez kutatásokat.

A dolog persze nem ilyen egyszerű. A DPP tartalmának meghatározása pontos definíciókat igényel minden egyes terméknél. Enélkül nem jöhet össze a gyártó és az újrahasznosító értelmes kommunikációja. Szakértők szerint az egyes gyártók és termékeik DPP-jének auditálására is szükség lehet. Az Aquinos már idén bevezeti a digitális termékazonosítókat matracain. Ez tartalmazni fog egy QR-kódot, amivel a vásárló információkat szerezhet a matracok anyagáról és gyártásáról.

Emellett a tartósságukról és a mosásuk lehetőségéről is tájékoztatja a vevőket, ami tartósabb használatra ösztönözheti őket. Végül része lesz egy úgynevezett RFID-s azonosító. Ezt szkennelve a hulladékfeldolgozó kaphat támogatást az újrahasznosításhoz.

Van igény az információhalmazra

A digitális terméktútlevél tehát egy sor adatot oszt majd meg a leendő vásárlókkal, adódik a kérdés, hogy erre valóban kíváncsiak-e az érintettek. A legnagyobb háztartásigép-gyártók szervezete, az Applia Magyarország Egyesülés (Applia Hungary) korábban, a GfK piackutató segítségével készített felmérése erre egyértelmű választ adott.

Arra a kérdésre, hogy "mit gondolnak a hazai háztartások, szükség van-e az energiacímkén túl más információkra is a termékekről, és ha igen, melyekre" a megkérdezettek döntő többsége, 85 százaléka igennel válaszolt. 

A megkérdezett magyarok 85 százaléka azt mondta, hogy szeretne több információt a kiszemelt termékekről. Az is kiderült a felmérésből, hogy a válaszadók 64 százaléka a tartósságról, 24 százalékuk a termékek javíthatóságáról, 12 százalékuk pedig a fenntarthatósági szempontokról szeretne többet megtudni. 

A digitális termékútlevél várhatóan minden olyan infót tartalmaz majd, amelyek a termék életciklusához kötődnek. Így a vevők a mostaninál sokkal több szempont alapján dönthetnek arról, hogy melyik terméket vásárolják meg.