Január 31-i határidővel az összes magyarországi országgyűlési képviselő közzétette a 2025-ös évről tanúskodó vagyonnyilatkozatát a parlament honlapján.
Nem vállalunk nagy kockázatot azzal, hogyha kijelentjük, egy év múlva már egy személyi összetételében jelentősen átalakult parlament vagyonnyilatkozatait vehetjük majd nagyító alá. Hiszen a legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza jelenleg még nem delegál képviselőket az Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig 41 új politikust dobott harcba a 106 egyéni választókerületben.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Európai parlamenti képviselői minőségében viszont a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter közzétette vagyonnyilatkozatát, amiről bővebben itt olvashatnak:
De térjünk vissza a 199 jelenlegi országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatához, amiket ezúttal a Magyarországon „szent tehénnek” számító készpénzállomány tekintetében vizsgáltunk át.
Íme, a készpénz-bajnokok
Összesen 68 képviselő vallott be készpénzállományt a 2025-ös évéről készített vagyonnyilatkozatában, több mint 642 millió forint értékben. Ez szám szerint is növekedés 2024-hez képest, amikor 51 képviselő nyilatkozott hasonlóan, az értéket tekintve pedig több mint 50 százalékos bővülés. 2024-ben még „csak” közel 418 millió forintról adtak számot a képviselők.
A legnagyobb bevallott állománnyal Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rendelkezik, aki 95 millió 600 ezer forintot tart folyószámlán és készpénzben.
A dobogó második és harmadik fokán szintén két kormánypárti képviselő, Bartos Mónika és Lázár János végeztek. Bartos 43 millió forint készpénzt vallott be, amiből 38 millió forint lakáseladásból származik. Az építési és közlekedési miniszter pedig 40 millió forintról adott számot.
Lázárt szorosan követi a szintén a Fidesz padsoraiban helyet foglaló Halász János 38 millió forinttal. Az első ötöt pedig, a kormánypárti túlsúlyt némiképp megtörve Hiller István, az MSZP választmányának elnöke zárja 21 millió 400 ezer forinttal, ami 382,06-os árfolyamon számolva 7 millió 985 ezer forintnyi euróval is kiegészül.
Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal sem vallott be készpénzben lévő megtakarítást. A kormányfő vagyonnyilatkozatáról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu számolt be, amiről ide kattintva olvashatnak.
Toroczkai László tényleg komolyan gondolta
A készpénz védelmének a tavalyi évtől már alkotmányos lenyomata is van, miután a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezésére 2025. április 14-én – az Alaptörvény 15. módosításával – a készpénz- és készpénzhasználati jog, mint alkotmányos alapjog bekerült az Alaptörvénybe.
Mintha csak erre várt volna Toroczkai László, a párt elnöke, aki a jelenlegi parlamenti ciklusban először tüntette fel a vagyonnyilatkozatában a meglévő készpénzállományát. 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben sem volt készpénzben lévő megtakarítása Toroczkainak, 2025-ben viszont 11 millió forintról vallott a pártelnök.
A Mi Hazánk Mozgalom másik két prominens politikusának, Dúró Dórának és Novák Elődnek viszont ezzel szemben nem szerepel meglévő készpénzállomány a vagyonnyilatkozatában.
Országosan is ráerősített a kormány a készpénzhasználatra
A készpénzhasználat szerepének megerősítése irányába mutat a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly megjelent rendelete a kötelező ATM-telepítésekről. Ennek célja, hogy minden hazai településen biztosított legyen a készpénzhez való hozzáférés.
Idén február 1-jétől pedig az ingyenes készpénzfelvétel felső határa a kétszeresére emelkedett, havonta kétszer, maximum 300 ezer forint erejéig lehet már ATM-ből díjmentesen készpénzt felvenni. A módosítás annak ellenére történt meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az elmúlt 12 évben (a „pénzügyi rezsicsökkentés” néven 2014-ben bevezetett jogszabály óta) a 150 ezres limitbe is „belefértek” az átlagos bankkártyások. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
A jegybank szerint 2025 második negyedévében hiába nőtt 166-tal az országban működő ATM-ek száma, a készpénzfelvételeké 5,8 százalékkal csökkent. Az értékük pedig 1,5 százalékkal esett vissza.
Ugyanakkor a forgalomban lévő készpénz átlagállománya az elmúlt évben is folyamatosan emelkedett, a decemberi MNB-adatok szerint megközelítette a 9470 milliárd forintot.
A készpénzhasználat alkotmányos védelme mellett terjednek a digitális fizetések, ami úgy tűnik, hogy leginkább a Magyar Nemzeti Bank számára fontos misszió. A jegybank célja, hogy a magyarországi, belföldi elektronikus fizetési műveletek száma 2030-ra elérje a 67 százalékot az összes tranzakción belül, a készpénzes fizetésekkel szemben.
Az MNB legfrissebb, 2025-ös fizetési rendszer jelentése szerint 2024-ben az országban lebonyolított összes tranzakció 42 százaléka elektronikus, 58 százaléka még készpénzes volt.
Az elektronikus tranzakciók darabszáma ugyanakkor folyamatosan nő. A javuló tendenciának lendületet adott az a 2021-ben életbe lépő jogszabály, ami kötelezővé teszi a NAV-hoz bekötött pénztárgépeket használó – jellemzően a kiskereskedelemben tevékenykedő – vállalkozások számára, hogy legalább egy elektronikus fizetési módot biztosítsanak.
A digitális fizetések darabszáma 2024-ben meghaladta a 2,5 milliárdot, aminek túlnyomó többsége (több mint 2 milliárd) bankkártyás fizetéshez kapcsolódott.
Nem járunk jól a párnacihával
A készpénz tehát a mindennapi fizetések szerves részét képezi, tavaly pedig alkotmányos védelmet is kapott. A megtakarításokat illetően viszont a szakértők kifejezetten nem ajánlják, hogy a párnacihában vagy lekötés nélkül a folyószámlán tároljuk a pénzünket.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavaly november végi, bő 13 750 milliárd forintos lakossági betétállomány 85,4 százaléka – 11 737 milliárd forint – lekötés nélkül pihent a folyószámlákon.
„Folyamatosan növekszik a lekötetlen folyószámlabetétek állománya a lakosságnál, annak ellenére, hogy bőven találni a megtakarítási piacon gyakorlatilag kockázatmentes, mégis érdemi hozamot kínáló lekötött betéti és befektetési konstrukciókat. Éves szinten több száz milliárd forint, kockázat nélkül elérhető kamatról, illetve hozamról mondanak le önként a háztartások: ezen a helyzeten mindenképp érdemes lenne javítani” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.
A készpénztartás még ennél is kedvezőtlenebb megoldás: minimálisan sem kamatozik, és az infláció mértékének megfelelően folyamatosan értéktelenedik el.
