Már négy éve annak, hogy hatályba lépett az a jogszabály, amely kötelezővé teszi a NAV-hoz bekötött pénztárgépeket használó – jellemzően a kiskereskedelemben tevékenykedő – vállalkozások számára, hogy legalább egy elektronikus fizetési módot biztosítsanak. Magyarul, ne csak készpénzzel lehessen fizetni náluk.
Más kérdés, hogy a kötelezettség mellé szankció nem társul. Így senkinek nem szabad meglepődnie, ha még ma is azzal fogadják egy-egy üzletben, hogy sajnos nem tudnak elfogadni bankkártyát (az egyéb lehetőségekről, például a QR-kódos fizetésről, nem is beszélve), vagy bedobják azt az időnként kamunak tűnő szöveget, hogy „elromlott a POS-terminál, éppen várják a szerelőt”.
Úgy tűnik tehát, mintha megtorpantunk volna a készpénz teljes kiváltásához vezető digitalizációs úton. S ezt a Magyar Nemzeti Bank – lapunk által rendszeresen ismertetett – adatai is alátámasztják. Az új szabály életbe lépése óta nemhogy csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt a forgalomban lévő készpénz. Míg az 2020 decemberében még 7332 milliárd forintot tett ki, addig 2024 decemberében átlépte a 9 ezer milliárd forintos határt. S bár azt követően némileg csökkent, az idén január végi 8875 milliárdos állomány még így is 21 százalékkal magasabb a valamivel több mint négy évvel korábbinál (február végi adatok március 14-én érkeznek).
Mely tendenciát látva viszont már érthetővé válhat Toroczkai Lászlóék kezdeményezése. A Mi Hazánk vezetője tavaly februárban magától Orbán Viktor kérte nyilvánosan, a parlamentben, vegyék bele az Alaptörvénybe, hogy a készpénzhasználat alkotmányos jog. Majd miután a miniszterelnök ezt pozitívan fogadta, mondván, „szívesen várjuk a kezdeményezésüket, és fogunk ezzel foglalkozni”, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta az ellenzéki párt alaptörvény-módosító javaslatának tárgysorozatba-vételét.
Ám itt meg is akadt a folyamat. Csak jó egy év múltán jött elő megint a téma. Orbán idén február 22-ei évértékelőjén, ahol a kormányfő azt mondta: „Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés”. S a kezdeményezők azon reményét, hogy a politikai szlogennél ezúttal többre lehet számítani, az a miniszterelnöki kiegészítés táplálhatja, miszerint „várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát”.
Ennek cikkünk írásáig még nincs nyoma a parlament honlapján – ettől persze még a kormány megtárgyalhatott egy ilyen javaslatot. (Legyünk megengedőek, alig tíz nap telt el Orbán évértékelője óta, a jó munkához pedig idő kell.)
Az rejtély, hogy miért pont az építési és közlekedési miniszter kapta feladatául a készpénzhasználat alkotmányos jogának formába öntését, miért nem az a miniszter, Nagy Márton, akihez a téma sokkal jobban passzolónak tűnik.
Meglehet, emögött az állhat, hogy Lázár János a parlamenti képviselők közül az egyik legaktívabb készpénzgyűjtögető. Az ő 30 millió forintos 2024 végi állományánál – amely 8 millióval haladja meg az egy évvel korábbit – csak két honatya őrzött nagyobb értékű cash-t „párnacihájában” vagy „befőttesüvegében” stb. Messze a legtöbbet, 74 milliót Kocsis Máté, a Fidesz parlament frakcióvezetője (szemben a 2023 végi 60,7 millióval), míg az ellenzéki, MSZP-s Hiller István 34,2 milliót, csaknem 8,6 millióval többet az egy évvel korábbinál.
Összességében 51 képviselő vallott be készpénzállományt a 2024-es évéről készített vagyonnyilatkozatában, közel 418 millió forint összértékben, hattal több, mint 2023-ban – jutottunk az Országgyűlés honlapján nyilvánosan elérhető adatok átböngészése után.
Kilencen éppen tavaly gondolták úgy, hogy jó lenne egy „kis” cash-t maguknál tartani. Közülük négyen a Fidesz, ketten-ketten a DK és a Párbeszéd parlamenti padsoraiban ülnek, s csak egyetlenegy honatya erősíti az ötletgazda Mi Hazánkat, Apáti István, aki mindjárt 10 millióval debütált (igaz, összesen hatan alkotják a frakciót). A többiek közül kétségtelenül a legnagyobb név Navracsics Tiboré, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter 5 millió forintnyi készpénzről vallott.
Az összegszerűen legnagyobb mértékű emelkedésről az e téren szintén újonc fideszes Halász János számolt be, aki a 2023 végi nulláról egyből 21 millió forintig srófolt. A második helyet csak hajszállal kaparintotta meg a 13,3 milliós pluszt felmutató Kocsis Máté az ugyancsak „elsőáldozó” fideszes Bencsik János (13 millió) előtt.
Fotó: Facebook / Lázár János
Voltak ugyanakkor szép számmal, akik – ezek szerint a fősodorral szembemenve – 2023 végéről 2024 végére csökkentették a készpénzállományukat. 16 ilyen képviselőt találtunk. Közülük a fideszes Kovács Sándornak 7,5 millióval csappant meg a bevallott készpénze, 12,5 millióra, párttársának, Pogácsás Tibornak 6 millióval, 2 millióra, a DK-s Dávid Ferencnek meg 2,3 millióval, 500 ezerre.
Hárman pedig teljesen kitáraztak, vagyis lenullázták a 2023 végi készpénzállományukat. A legjobban a DK-s Komáromi Zoltán, aki 10 millióját égette el, a KDNP-s Simicskó István pedig 7 milliót. De a legérdekesebb a trió harmadik tagja, ő ugyanis nem más, mint a fideszes Kövér László. Aki ugyan a mindössze 867 ezret közelítő tavalyelőtti állományától szabadult meg, ám az ő esete pikáns, hiszen mégis csak az Országgyűlés elnökéről, Orbán harcostársáról van szó, akivel együtt alapították 1988-ban a pártot.
S hogy az ismertebb parlamenti képviselők közül ki, mennyi készpénzt tartott 2024 végén, azt az alábbi grafikonunkból megtudhatja:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
