Minden évben elkészül a U.S.News & World Report jelentése a világ legjobb országairól. A 2024-es World Best Countries összesen 89 országot rangsorolt: Magyarország az 54. helyen végzett. Noha a jelentés bizonyos szempontból szubjektív, "nem szépségverseny, hanem az erős globális imázs értékét hangsúlyozza" - idézte témával foglalkozó írásában a Business Insider David Reibsteint, az egyesült államokbeli üzleti iskola, a Wharton School marketingprofesszorát.
A rangsor elkészítéséhez a szakemberek összesen tíz kategóriában pontoztak: gazdasági és társadalmi hatalom, vállalkozói kedv, üzleti nyitottság, agilitás, szociális célok, életminőség, mozgatóerő vagy motiváció, kulturális befolyás, örökség és kaland. Minden kategóriában száz pont volt a megszerezhető maximum. Az egyes kategóriákon belül további szempontokat és tényezőket értékeltek, a legjobb országok sorrendje pedig az összpontszám alapján alakult ki.
Milyen tényezőket vettek figyelembe egy-egy kategórián belül?
A kulturális befolyás meghatározásánál például vizsgálták az adott ország kulturális jelentőségét (a szórakoztatás szempontjából), globális befolyását, a modernitást, a tekintélyt, a trendiséget, a divatosságot, a boldogságot és az erős fogyasztói márkák jelenlétét. A kulturális befolyást tekintve Magyarország az 55. "legjobbnak" bizonyult.
Fotó: Depositphotos
Íme, az éllovasok: van miért felnézni rájuk
A tízes toplista utolsó helyére Dánia került. Annak ellenére, hogy több kategóriában – ilyen az életminőség és a társadalmi célok, beleértve az emberi jogok védelme és a nemi, faji egyenlőség biztosítása – is az első helyen végzett. De a gyereknevelés területén is a dánok bizonyultak a legjobbnak 2024-ben.
A kilencedik hely Új-Zélandé lett, noha a szociális célkitűzések megvalósítása és a kényelmes nyugdíjas évek biztosítása terén kiemelkedőnek bizonyult. A nyolcadik helyre az Egyesült Királyság került, amely az EU-ból történő kilépése után is meglehetősen vonzó lakóhely maradt: ezt bizonyítja, hogy számos vizsgált kategóriában – mint a hatalom vagy a vállalkozói kedv – a legjobbak közé sorolták.
Németország az idei felmérésben is a hetedik helyen végzett: itt buzog leginkább a vállalkozói kedv, és a második legideálisabb ország a pályakezdők számára. A nyugdíjasoknak viszont már nem biztosít kiemelkedően jó feltételeket, ebből a szempontból jócskán elmaradt a mezőnytől.
A világ hatodik legjobb országa Svédország, amely tavalyhoz képest némiképp hátracsúszott: akkor ugyanis a 3. helyet szerezte meg. Ennek ellenére továbbra is élen jár a környezetvédelemben, és ahogy arról korábban már írtunk, egyes felmérések eredménye szerint a világ legideálisabb országa a nők számára; de életminőség és a társadalmi célok tekintetében is példás.
Ausztráliát sorolták a rangsor készítői az ötödik helyre: ennél viszont előrébb végzett a kényelmes nyugdíjas évek biztosítása kategóriában. Érdekesség, hogy Kanada, amely 2017 óta felváltva végez az élen Svájccal, 2024-ben csak a világ negyedik legjobb országa lett, de az életminőség, a társadalmi célok és az agilitás szempontjából a legjobbak között van.
Az Egyesült Államok harmadik helye némi előrelépést jelent a tavalyi ötödik hely után. Az USA bizonyult a legerősebbnek az agilitás és a hatalom szempontjából, emellett a legjobb oktatási rendszerrel bíró ország, míg a vállalkozói kedv tekintetében a világ második legjobbjának bizonyult. Kulturális befolyása viszont elmarad Olaszországé és Franciaországé mögött.
A rangsor második helyére Japán került. Nem véletlenül: üzleti és karrier-kategóriákban, befektetési és karrierépítési szempontból is az élen végzett. A listavezető Svájc viszont évek óta a világ legjobb országának számít. A karrierépítés és a kényelmes nyugdíjazás tekintetében abszolút élen jár, de az életminőség, az üzleti lehetőségekre való nyitottság szempontjából is irigylésre méltó.
Na de hol vagyunk mi?
Magyarország az 54. helyre került, ami összességében nem nevezhető rossz eredménynek. (Igaz, 2023-ban a 87 rangsorolt ország közül a 49. lett). Az viszont meglepő, hogy India, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentése szerint a legtöbb – közel 230 millió – szegény él, a világ 33. legjobb országának számít. A szomszédaink közül egyébként Ausztria (21.), Horvátország (47.) és Csehország (50.) is megelőz minket.
A jelentés minden országról részletes ismertetőt is közöl: a legfontosabb adatok mellett – lakosságszám, főváros, terület, GDP, egy főre jutó GDP, beszélt nyelv – például történelmi kitekintést is kapunk. Magyarországról egyebek mellett megtudhatjuk, hogy "miközben Magyarországon sok európai országhoz hasonlóan viszonylagos gazdasági jólétet van, nyelvileg elszigetelődött európai társaitól."
Az összefoglalóban helyt kapott, miszerint "Magyarország egyes globális vezetőkkel való feszült kapcsolata az elmúlt években tovább erősödött, mivel a vezetés határozottan bevándorlásellenes álláspontot képviselt, s a politikai és gazdasági hatalom központosítására törekedett", valamint "az országban uralkodó politikai légkör igazodik az Európa-szerte tapasztalt, erősödő populizmushoz és szélsőjobboldali mozgalmakhoz".
Mindemellett a készítők azt is megírták, hogy néhány "kritikus", például az Egyesült Államok "a magyar kormány legfelsőbb köreiben tapasztalható korrupciót kifogásolta", "egyes emberi jogi csoportok pedig azzal vádolták a magyar vezetőket, hogy lejárató kampányokat indítottak a civil társadalmi csoportok ellen". Megemlítik ugyanakkor azt is, hogy Magyarország világviszonylatban élen jár az egy főre jutó Nobel-díjasok arányát tekintve, közülük viszont sokan Németországban vagy a tengerentúlon éltek és dolgoztak a helyi "finanszírozás hiánya miatt".
Az a bizonyos hatalom
A jelentés egyik kulcskategóriája a gazdasági és társadalmi hatalom. Itt a legfontosabb vizsgált szempontok azok voltak, hogy az adott ország gazdaságilag és politikailag befolyásos-e, erős exporttal rendelkezik-e, van-e erős hadserege és nemzetközi szövetségesei. Magyarországot mindezek alapján 4,8 ponttal az 59. helyre sorolták.
