A portál arról ír, hogy az ukrán légicsapás nyomán keletkezett tüzek veszélyeztették, hogy a helyreállított Barátság kőolajvezeték ismét teljes kapacitással tudjon szállítani az alsóbb szakaszon lévő felhasználók felé. Csütörtök délig még nem volt egyértelmű, milyen mértékű károkat okoztak a találatok az oroszországi Nyizsnyij Novgorod közelében található, kulcsfontosságú szivattyúállomásban. A nap folyamán Szlovákia és a Mol is bejelentették, hogy közel három hónap után ismét érkezett kőolajszállítmány a Barátságon keresztül.
A támadás a Gorkij olajfinomítót érte a Mesihka (Meshikha) nevű település közelében, mintegy 47 kilométerre Nyizsnyij Novgorodtól délre, a kora hajnali órákban. A Transznyefty tulajdonában álló gorkiji létesítmény kritikus fontosságú szivattyúállomás és üzemanyag-tároló a Barátság kőolajvezeték szempontjából.
A Nyizsnyij Novgorod-i régió polgári légvédelmi hálózata április 22-ről 23-ra virradó éjjel nem sokkal éjfél előtt légiriadót rendelt el, és helyi idő szerint hajnali 3 órakor a légvédelem működésbe lépett. Ugyanekkor repülési tilalmat vezettek be, amelynek következtében a polgári repülőtereket lezárták.
A légiriadót reggel 6 órakor oldották fel. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az országos légvédelmi erők 154 ukrán drónt lőttek le további nyolc orosz régió, valamint a megszállt ukrán területnek számító Krím fölött. Emellett Nyizsnyij Novgorod térségében is voltak összecsapások.
Fotó: Mol
Az ukrán pilóta nélküli repülőeszközök és az orosz légvédelem közötti éjszakai harc, valamint a gorkiji finomítót lángba borító csapások körülbelül 12 órával azután történtek, hogy Magyarország fő olajimportőre, a Mol bejelentette: több mint 80 napos leállás után újraindultak a Druzsba vezetéken érkező orosz olajszállítások – ukrán állítások szerint azért álltak le, mert Oroszország korábban a vezetékinfrastruktúrát támadta Ukrajnában.
A Moszkva-barát A+Fakt Nyizsnyij Novgorod csütörtök reggel arról számolt be, hogy az ukrán dróntámadást „visszaverték”, és képeket tett közzé egy állítólag megsemmisített ukrán drón roncsairól. Arról nem jelentek meg hivatalos közlések, hogy hány drón támadta a létesítményt, illetve mennyi volt a tényleges találatok száma. Sem katonai, sem hivatalos források nem számoltak be áldozatokról.
A közösségi médiában megjelent képek és beszámolók szerint azonban csütörtök délig legalább egy, de akár három nagyobb tűz is égett a Transznyefty létesítményében. Autósok és helyi lakosok felvételei megerősítették, hogy délelőttre komoly tüzek tomboltak, egyes lángok akár 50 méter magasra is felcsaptak, sűrű, fekete füsttel égve.
A független orosz hírügynökség, az ASTRA arról számolt be, hogy a helyszínen található négy üzemanyagtároló egyik teljesen megsemmisült, és további károk is keletkeztek, amelyek mértékét a helyszíni mérnökök még nem tudták felmérni. A NASA által működtetett globális tűzmegfigyelő rendszer (FIRMS) csütörtök déli időpontban is aktív tüzet jelzett a területen.
Az ukrán támadás a gorkiji finomító–szivattyúállomás ellen mintegy 800 kilométerre történt a feltételezett ukrán indítási helyszínektől.
Az éjszaka folyamán az ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek (USF) eszközei megtámadták és felgyújtották az oroszországi, Volga menti Szamara régióban található Novokujbisevszk olajfinomítót és üzemanyag-tároló bázist is. Orosz megszállás alatt álló területeken ukrán drónok lángba borítottak egy üzemanyagraktárt a Feodoszija városában, egy elektromos alállomást Melitopolban, valamint egy orosz katonai bázist a Fekete-tenger partján, a déli Herszon régióban.
A szamarai régió kormányzói hivatalának közleménye szerint a „lehulló törmelék” egy embert megölt a Novokujbisevszki járásban, és többeket megsebesített. A hatóságok arra kérték a civileket, hogy maradjanak otthon, és az információkat hivatalos forrásokból szerezzék be, ne a közösségi médiából.
A Kyiv Post összesítése szerint az ukrán erők 2025 júliusának vége óta mintegy 550 csapást hajtottak végre orosz olajfinomítók, szivattyúállomások és tanker-rakodó kikötők ellen. A legtöbb támadás 300–1000 kilométer közötti távolságban lévő célpontokat ért, bár néhány esetben a Nyugat-Szibériába és a Kaszpi-tenger térségébe irányuló csapások akár 1900–2000 kilométert is megtettek orosz légtérben.
A leköszönő magyar miniszterelnök, Orbán Viktor korábban azzal vádolta Ukrajnát és Volodimir Zelenszkijt, hogy januárban „megrendezték” a Druzsba vezeték orosz károsodását, hogy ezzel – állítása szerint – veszélyeztessék Magyarország energiabiztonságát és rontsák újraválasztási esélyeit.
Orbán hivatali ideje alatt határozottan ellenezte az EU Ukrajnának nyújtott támogatását, és megvétózott egy kulcsfontosságú, 90 milliárd eurós katonai hitelcsomagot is, azzal érvelve, hogy amíg nincs olaj, nincs pénzügyi segítség sem. Zelenszkij tagadta, hogy Ukrajna szerepet játszott volna a saját területén lévő Druzsba-infrastruktúra károsításában, és Oroszországot tette felelőssé a leállásért.
A mostani dróntámadás nem sokkal azután történt, hogy szerdán az Európai Unió és ezen belül a magyar kormány zöld utat adott az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagnak, miután ismét elindultak az olajszállítások a Barátság kőolajvezetéken.
A Kyiv Post beszámolója szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt állította, hogy gyenge a bizalom Pozsony és Kijev között és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ha Ukrajna valóban megkapja a hitelt, akkor a Druzsba vezetéken érkező olajszállítások ismét leállhatnak.
