A Reuters oknyomozó riportjában megszólaló Fati így emlékezik vissza a történetére:
egy nap katonák vették körül a Csád-tó partján fekvő falut, ahol a Boko Haram iszlamista felkelői fogva tartották őt és sok más nőt. Gránátok robbantak. Golyók suhantak el, és ahogy fogvatartói elmenekültek, Fati elájult. Amikor egy közeli katonai táborban felébredt, és végre szabad volt, a nő úgy érezte, sosem volt még ennyire boldog.
A portál újságíróinak kérdésére elmondta, több mint egy éven át volt kényszerből egy lázadó felesége, megverték és meg is erőszakolták, aminek következtében teherbe is esett.
Nagyjából egy hét telt el kiszabadítása óta, amikor is egy szűk, félhomályos szobában feküdt egy szőnyegen Maiduguri város egyik katonai laktanyájában. A szoba rendetlen volt, a padlón csótányok mászkáltak. Ebben a környezetben történt, hogy egyenruhás férfiak adtak be neki és öt másik nőnek ismeretlen injekciókat és tablettákat. Körülbelül négy óra elteltével, az akkor nagyjából négy hónapos terhes Fati égető fájdalmat érzett a hasában, és vérezni kezdett. Azt hitte, meg akarják ölni.
Eltelt egy kis idő, de megértette: a katonák megszakították a kiszabadított nők terhességét anélkül, hogy beleegyezésüket kérték volna - vagy akár csak figyelmeztették volna őket. Ezután még meg is fenyegették őket, hogy hallgassanak, különben durva verést kapnak.
Rendszerszintű működés
Fati története egyáltalán nem egyedi: a Reuters oknyomozása arra az eredményre jutott, hogy a nigériai hadsereg titkos, szisztematikus és illegális abortuszprogramot működtetett az ország északkeleti részén. A tanúvallomások szerint az abortuszokat többnyire az érintettek beleegyezése nélkül - és gyakran előzetes tudtuk nélkül - hajtották végre. A nők és lányok néhány hetes és nyolc hónapos terhesség között voltak, és néhányan mindössze 12 évesek voltak - derült ki a nyomozás során készített interjúkból és a feljegyzésekből.
A most leleplezett abortuszprogram létezése korábban ismeretlen volt a nyilvánosság számára, a kampány a megtévesztésre és fizikai erőszakra támaszkodott a nőkkel szemben, akiket napokig vagy hetekig katonai őrizetben tartottak. A Reutersnek válaszoló katonák és őrök szerint az is előfordult, hogy a legyengült nőknek azt hazudták, a beadott tabletták és injekciók az egészségük helyreállítását, és az olyan betegségek elleni küzdelmet szolgálták, mint a malária.
Más esetekben viszont a terhességmegszakítás ellen tiltakozó nőket megverték, megfenyegették, bedrogozták, így kényszerítve ki, hogy engedelmeskedjenek, de olyan eset is történt, hogy az érintett nőket lekötözték, és terhességmegszakításra alkalmas gyógyszereket tömtek beléjük.
Bintu Ibrahim, aki most a húszas évei végén jár, elmesélte, hogy a katonák a beleegyezése nélkül két injekciót adtak be neki, miután vérezni kezdett és fájdalmat érzett, rájött, hogy abortuszt hajtottak végre rajta, csakúgy, mint a többi jelenlévő nőn is. A nők tiltakoztak és követelték, hogy megtudják, miért szakították meg a terhességüket, a katonák azonban válaszul azzal fenyegetőztek, hogy megölik őket.
Halálesetek is történtek
Az elvégzett abortuszok egy része végzetesnek bizonyult – arról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy a feltételezett közel 10 éves időtartam alatt pontosan hány nő vesztette így életét. Azonban a Reutersnek nyilatkozó katonák és biztonsági tisztek közül többen is megerősítették, szemtanúi voltak annak, hogy a kényszerű terhességmegszakítások halálos áldozatokkal jártak. Mindezt egyébként a már említett Ibrahim is alátámasztotta, nyilatkozatában egy hat-hét hónapos terhes nő halálára emlékezett vissza.
Csak egy gödröt ástak, homokot szórtak rá, és eltemették – mondta.
A harcok kereszttüzében ragadt nők
A nők csapdába estek a szövetségi kormány és az iszlamista szélsőségesek között Északkelet-Nigériában 13 éve tartó háborúban. Az ENSZ és az emberi jogi csoportok szerint a konfliktus kezdete óta legalább 300 ezer ember halt meg, részben az erőszak, nagyobb arányban pedig az éhezés és a betegségek miatt.
Miután a nigériai rendőrség az iszlamista fundamentalista mozgalom, a Boko Haram alapítóját, Mohammed Yusufot megölte 2009-ben fegyveres lázadás tört ki, amely Yusuf utódjának, Abubakar Shekau fanatikus vezetése alatt egyre erősödött. A Boko Haram 2014-ben vált világszerte ismertté, amikor 276 középiskolás lányt raboltak el Chibok városából.
2016-ra a hadsereg számos várost visszafoglalt, de a nigériai vidéken folytatódnak a harcok. A Boko Haram azóta kettészakadt, és a fő szakadár csoportból az Iszlám Állam elismert regionális ága lett, az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartomány (ISWAP) néven.
A háború kezdete óta az emberi jogi csoportok szerint nők és gyermekek tízezreit sodorta magával a konfliktus, egyeseket a felkelők soraiba toboroztak, másokat pedig arra kényszerítettek, hogy harcosok és öngyilkos merénylők legyenek. A lázadók a nőket és lányokat szexuális rabszolgaságra, házasságra és gyermekeik kihordására is kényszerítik.
Sok nő számára azonban a fogságból való felszabadulás sem hozott megváltást. A katonaság és a saját közösségük gyakran úgy tekint rájuk, mint akiket beszennyeztek az erőszakból született kapcsolatok és terhességek miatt.
A háború által leginkább érintett tartományok, az itt fekvő félszáraz szavannák, sűrű erdők és árterek vidéke egykor Nigéria kenyereskosarának számított. A harcok kirobbanása óta azonban a régiót gazdasági pusztulás és széles körű éhínség sújtja, amit az ENSZ is a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságának nevezett.
Előre eldöntött a sorsuk
Mindezen körülmények ismerete szükséges a brutális abortuszprogram mögött fekvő logika megértéséhez. A Reuters oknyomozása ugyanis arra az eredményre jutott, hogy a kampány középpontjában egy, a hadseregben és egyes északkeleti civilek körében is széles körben elterjedt nézet áll: az iszlamista szélsőségesek gyermekei az ereikben folyó vér miatt arra vannak predesztinálva, hogy egy napon fegyvert fogjanak a nigériai kormány és a társadalom ellen. A hírügynökségnek több katona is úgy fogalmazott, hogy a feletteseik azt mondták nekik, a programra azért van szükség, hogy a felkelő harcosokat még azelőtt elpusztítsák, hogy megszületnének.
Ez olyan, mint a társadalom fertőtlenítése
- mondta egy egészségügyi dolgozó, egyike annak a hét embernek, akik elismerték, hogy a hadsereg utasítására abortuszokat hajtottak végre, de a Reuters által megkérdezett más egészségügyi dolgozók között is voltak, akik azt állították, hogy a program a nők és az esetlegesen megszülető gyermekeik javát szolgálja.
A hadsereg által irányított program legalább 2013 óta működik, és a katonák beszámolói szerint tavaly novemberig még biztosan végeztek beavatkozásokat. A hírügynökség forrásai szerint a metódust mostanra alaposan kidolgozták, a kiszabadított terhes foglyokat fegyveres őrzés alatt álló teherautókon, néha konvojokban szállították abortuszra a laktanyákba vagy kórházakba.
A kormányzat a program létezését is tagadja
A Reuters azt nem tudta megállapítani, hogy ki hozta létre az abortuszprogramot, és azt sem, hogy a hadseregben vagy a kormányban pontosan ki vezette azt. A nigériai katonai vezetők mindazonáltal tagadták, hogy a program valaha is létezett volna, és azt mondták, hogy a Reuters tudósítása egy külföldi erőfeszítés része, amelynek célja az ország lázadók elleni harcának aláásása.
Nincs ilyen Nigériában - mondta Christopher Musa vezérőrnagy, aki a hadsereg északkeleti felkelés elleni kampányát vezeti, a hírügynökségnek adott november 24-i interjújában, amely az abortuszprogrammal foglalkozott.
Mindenki tiszteli az életet. Tiszteljük a családokat. Tiszteljük a nőket és a gyerekeket. Tisztelünk minden élő lelket – tette hozzá.
Nigériai tisztviselők szerint, ha ilyen visszaélések történtek, lehetetlen lenne eltitkolni azokat a számos jelenlévő nemzetközi és helyi segélyszervezet, köztük az ENSZ-ügynökségek előtt. Mindezt azonban némileg árnyalja az a tény, hogy Matthias Schmale, az ENSZ nigériai missziójának vezető tisztviselője arra a kérdésre, hogy a segélyszervezetek tudta nélkül történhetnek-e kényszerített abortuszok, úgy fogalmazott, hogy
ebben a pillanatban nincs abban a helyzetben, hogy nyilvánosan nyilatkozzon a médiának ebben az érzékeny és fontos kérdésben.
Az abortusz megítélése rossz a kulturálisan konzervatív Nigériában, mind a keresztény dominanciájú délen, mind a muszlim többségű északon, sőt, az anya életének megmentése kivételével a terhességmegszakítás illegális is az országban. Északon bárkit, akit bűnösnek találnak az abortuszban való részvételben, beleértve a nőt is, bűncselekmény elkövetésével vádolnak, és akár 14 év börtönbüntetéssel, valamint esetlegesen pénzbírsággal is sújthatnak.
Súlyosabb bűncselekményről is szó lehet
A Reuters által megkérdezett jogi szakértők szerint a kényszerített terhességmegszakítások háborús bűncselekményeknek és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek, ugyanis bár a Nemzetközi Büntetőbíróság szerint a kényszerített abortuszok nem tekinthetőek betű szerint kifejezetten bűncselekménynek, a szakértők szerint kínzásnak vagy más embertelen bánásmódnak minősülhetnek, és mint ilyenek büntetőeljárás alá vonhatók.
Melanie O'Brien, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó docense rendkívül súlyosnak nevezte a Reuters által feltárt lehetséges bűncselekményeket, a nők sebezhetőségét és az áldozatok fiatal korát lehetséges súlyosbító tényezőként említve. Ha ezek a számok pontosak, az tényleg igazán borzalmas - mondta.
Cikkünk a Reuters nigériai abortuszprogramról készült oknyomozó riportjának összefoglalója, a hírügynökség teljes anyagát itt találhatja meg a további részletekkel.
