3p

Bár a valóságban 1989-től 1994-ig tartott a szovjetek kivonulása a szocialista országokból, a Kommerszant című tekintélyes napilap a majd 30 éves évforduló alkalmából, most közöl egy páratlan, történelmi fotódokumentumokban gazdag archív összeállítást, a különböző országokból történő kivonulások fegyverarzenáljáról, és a váratlanul felmerülő gondokról.

Bár már papíron 1991-ben függetlenné váltak a balti államok, a gyakorlatban csak több hónap múlva kezdődött el az ottani területek elhagyása. A megállapodás szerint 30 hónap alatt kellett ennek megtörténnie, 1994. szeptember 1-ig szólt a határidő. A napilap mai fotógalériájából kiderül, hogy 68 ezer katonát, 2,5 ezer harckocsit, 1,2 ezer tüzérségi rendszert, 700 repülőgépet és helikoptert kellett haza irányítani.

A gond csak az volt, hogy nem volt megszervezve az otthoni fogadtatás, ennyi embernek lakást és munkát kellett volna biztosítani, ráadásul a tempó nagyon gyors volt, legalábbis az akkori tisztek erre panaszkodtak. 

Otthon gyanakvással fogadták őket

Volt, aki majdnem ott nőtt fel, megszokott egy egész más kultúrát, még akkor is, ha oroszul tanult és beszélt. Nem kevés volt az ottani – elsősorban orosz - lakosokkal kötött vegyes házasság sem, aminek bizonyítéka, hogy van olyan balti állam, ahol a lakosság fele ma is orosz, ukrán illetve belorusz anyanyelvű. Ők már oda kötődtek - derül ki a Kommerszant cikkéből

A déli hadseregcsoport kivonása Magyarországról 26 hónapig tartott - Fotó: V. Kiszeljov RIA Novosztyi
A déli hadseregcsoport kivonása Magyarországról 26 hónapig tartott - Fotó: V. Kiszeljov RIA Novosztyi

A kivonulók minenütt olyan állapotokat hagytak maguk után, amilyet itthon Magyarországon is megtapasztalhattunk, bár állítólag Németországban jobb volt a helyzet. Ugyanakkor a hazaérkezőket mindenütt gyanakvással fogadták, mintha idegenek lennének. Ez annyiban volt igaz, hogy egészen más állapotok uralkodtak a megszállt országokban, mint a Szovjetunióban. Máshoz szoktak hozzá az ott szolgáló katonák.

Nem tudták hova rakni a fegyvertömeget

A balti államok teljesen más megítélés alá estek, hiszen nem önálló államok voltak, hanem papjron a Szovjetunió részei.

Nemcsak a katonák elhelyezése volt gond, de a rengeteg harci eszközé is, amelyek köze fele már akkor idejétmúlt volt. Erre a rettenetes mennyiségű, több országban letelepített  fegyverarzenálra rengeteg pénzt költöttek, miközben az anyaországban a kilencvenes évek elején százmillió ember nyomorgott, és sorban állt élelmiszerért vagy bármi másért. amit éppen osztottak.

Hány harckocsi állomásozott Magyarországon?

A lap összeállítása sosem látott fotókat közöl a magyarországi kivonulásról is.

Mindvégig szigorúan védett katonai titok volt, de végre, három évtized után megtudjuk, hogy 2 harckocsi, illetve 2 motoros lövészhadosztály, 78 harckocsi, 181 gyalogsági harci jármű, 86 páncélozott szállító jármű, több mint 360 löveg és aknavető, valamint három ezer egyéb jármű rozsdásosott itt évtizedekig, teljesen fölöslegesen, most nem beszélve a jogi és politikai vonatkozásokról.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!