A Monroe-elv (Amerika az amerikaiaké, lényegében az Egyesült Államoké) és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el Lénárt András Latin-Amerika szakértő laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankárnak adott interjúban.
Mint megjegyezte, a 2025 decemberében nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában Washington már hivatkozik a Monroe-elvre, valamint az úgynevezett Trump-kiegészítésre, amely egyértelműen az Egyesült Államok érdekszférájának nyilvánítja az amerikai kontinenst és környezetét.
Fotó: Fehér Ház/Molly Riley
A szakértő szerint a venezuelai beavatkozás annyiban korszakhatár, hogy a hidegháború vége óta ilyen intervenció az amerikai földrészen nem történt. Igaz, ez nem egy új koreográfia, hanem visszatérés a 20. századi intervencionista politikához, ahol mindent a geopolitikai érdekek és a nagyhatalmak vetélkedései uralnak.
Emlékeztetett, hogy a 20. század folyamán sok amerikai beavatkozást láthattunk Latin-Amerikában, közvetlen intervenciókat elsősorban Közép-Amerikában és a Karib-térségben, közvetetteket pedig főleg Dél-Amerikában.
Hozzátette: arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita – leszámítva Kubát és Nicaraguát –, hogy Maduro illegitim vezető, ugyanakkor az álláspontok abban különböznek, hogy ezt a helyzetet fel lehetett-e oldani külső beavatkozással.
A latin-amerikai, elsősorban a baloldali kormányoktól érkező, erősen kritikus hangok hátterében egyértelműen az áll, hogy feléledt az amerikai beavatkozásoktól való félelem, amelyet a 20. századból már jól ismernek.
21. századi precedenst teremtett a venezuelai beavatkozás: ha ott ez megtörténhetett, miért ne történhetne meg később máshol is az amerikai térségben valamilyen indokkal? – tette a fel a kérdést a szakértő.
A teljes interjút a Privátbankáron olvashatják.
