José António Kast nyerte a vasárnapi chilei elnökválasztást, kihasználva a választók növekvő félelmeit a bűnözéssel és a migrációval kapcsolatban. Győzelmével az országot a katonai diktatúra 1990-es vége óta ő tolhatja a leginkább a politikai paletta jobboldalára, jelentette a Reuters, amiről laptársunk a szintén a Klasszis Média Lapcsaládhoz tartozó Privátbankár is beszámolt.
Kast a szavazatok 58 százalékát szerezte meg a kormány által támogatott baloldali jelölttel, Jeannette Jarával szemben, aki csak 42 százalékot szerzett.
Győzelme újabb siker a latin-amerikai újjáéledő jobboldal számára, az ecuadori Daniel Noboa, az el salvadori Nayib Bukele és az argentin Javier Milei győzelme után. Októberben pedig a centrista Rodrigo Paz megválasztása Bolíviában vetett véget a szocialisták ott közel két évtizedes uralmának.
Javier Milei argentin elnök beiktatásán, 2023. december 10-én, mások mellett részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, számolt be róla a kormány honlapja. Ez alapján Antonio Kast jelen győzelme Chilében bizonyára egy érv amellett, hogy Orbán Viktor a közeljövőben a dél-amerikai országba utazzon.
Fotó: kormany.hu
A győztes
Kast a kilencgyermekes, hívő katolikus apa 2016-ban kilépett Chile jobbközép tömbjéből, és éveket töltött el a politika peremvidékén a törvény és a rend szigorú üzenetét hirdetve – írta Financial Times még a választások előtt.
Kast apja, Michael 1950-ben emigrált Chilébe Németországból, ahol a második világháború alatt a német hadseregben szolgált. Az AP hírügynökség nyomozása szerint apja 18 évesen csatlakozott a náci párthoz, amit a most megválasztott elnök korábban vitatott. Ezen kívül Kast kilenc testvére közül az egyik miniszterként szolgált Augusto Pinochet katonai diktatúrájában.
Kast, aki jogászként végzett, családja húsipari vállalkozásában dolgozott, mielőtt 2002-ben bekerült a Kongresszusba a Független Demokratikus Unió (UDI) jobboldali párt színeiben. Azonban Kast 2016-ban kilépett az UDI-ból, mondván, hogy az „eltávolodott alapító tervétől”, és 2019-ben megalapította az ultrakonzervatív Republikánus Pártot.
Kast vezető politikai ígérete az illegális migránsok előtti határ lezárása árkok és kerítések segítségével, valamint a bűnbandák elleni fellépés. Emellett a szabályozás és az adók csökkentését is szorgalmazza a gazdasági tevékenység fellendítése érdekében.
„A jobboldali jelölt, Kast jelentős állami kiadáscsökkentést ígért számos területen, többek között a nyugdíjrendszerben, ami komoly vitákat váltott ki, valamint az általa nem hatékonynak tartott szociális programok megszüntetését. Nagy vita folyik az állam hatékonyságáról, ő pedig rendkívül nagymértékű költségcsökkentést ígért, amelyet rövid távon valószínűleg nehéz lenne megvalósítani. Emellett erőteljesen támogatná a beruházásokat, és hatékonyabbá tenné a környezetvédelmi engedélyezési rendszert” – tette hozzá Jaime Ruiz Tagle, a Chilei Egyetem közgazdasági tanszékének professzora.
Budapesti kapcsolat
A brit Financial Times kitér arra is, hogy Kast kapcsolatokat ápolt a globális radikális jobboldallal a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (ismertebb nevén CPAC) rendezvényein való megjelenések, és ezzel összefüggésben El Salvadorba és Magyarországra tett utazásai révén, ahol Nayib Bukele és Orbán Viktor „autoriter vezetők” biztonsági és migrációs politikáját tanulmányozta. Az elemzők szerint azonban Kast, aki 16 évig volt törvényhozó, sokkal inkább része az elitnek, mint Donald Trump amerikai elnök vagy az említett Javier Milei.
Talán ennek a kapcsolatnak a jele, hogy Kast most azt tervezi, hogy pénzjutalmakat kínál az újdonsült anyáknak, hogy fellendítse Chile nagyon alacsony termékenységi rátáját. „Az igazi probléma nemcsak a bevándorlók száma, hanem az is, hogy hányan maradunk” – mondta a CPAC-en Budapesten idén májusban.
Ennek ellenére Kast kulturális nézetei többnyire kimaradtak az idei kampányból és valószínűleg nem lesznek meghatározó elemei majd politikájának sem. „Az értékek kérdései... nem lesznek a jövőbeli kormány napirendjén, amikor kormányozni fogunk” – mondta Arturo Squella, a Republikánus Párt elnöke korábban a Financial Times-nak.
A chilei elnökválasztásról így számol be Bohár Dániel:
