Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott hétfőn, hogy megvitassa az Európában fokozódó biztonsági kockázatokat. Az ülést Észtország ENSZ-nagykövetének szombaton érkezett levele alapján hívta össze, és beszámolt arról, hogy pénteken három orosz MiG-31 vadászgép megsértette Észtország légterét a Vaindloo-sziget közelében a Finn-öbölben. A gépek 10 kilométer mélyen hatoltak be az észt területre engedély nélkül, helyzetjelzőik ki voltak kapcsolva, és nem adtak le repülési tervet, ami más repülőgépek biztonságát is veszélyeztette. Ez az incidens a korábbi hasonló esetek sorába illeszkedik, például a szeptember eleji lengyel és román légtérsértésekhez.
„Itt látható a radarfelvétel is, hol léptek be, hol voltak és hogyan távoztak az orosz vadászgépek” – mondta Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere, miközben a Tanácsnak átadta a harcra kész MiG-31-es vadászgépek radarfelvételeit és fényképeit. „Figyelmeztették őket” – tette hozzá, kijelentve, hogy „minden csatornán nagyon világos kommunikáció” folyt, amelyre „semmilyen válasz nem érkezett”. Hangsúlyozta, hogy a „légtérsértés kristálytiszta, és Oroszország ismét hazudik – ahogy már többször is hazudott”.
„Emlékszünk” – hangsúlyozta – Moszkva 2008-as grúziai megszállására, 2014-es krími behatolására és 2022-es Ukrajna elleni agressziójára, és az Orosz Föderációnak címezve azt mondta: „Tehát kérem, ne hazudjanak újra – itt vannak a kézzelfogható bizonyítékok” – idézi az ENSZ beszámolója.
Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij azt mondta, hogy nincs bizonyíték az állításaik alátámasztására, és azzal vádolta az európai hatalmakat, hogy alaptalan vádakat terjesztenek – számol be a Reuters.
„Nem fogunk részt venni ebben az abszurd színházban” – mondta. „Amikor úgy döntenek, hogy komoly vitát akarnak folytatni az európai biztonságról, a közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan tehetjük ezt a kontinenst virágzóvá és biztonságossá mindenki számára, akkor készen állunk.”
A témához kapcsolódóan nem árt megjegyezni, amit az Upstream is megemlít: az Oroszország és Észtország között 2014-ben létrejött tengeri határszerződést még mi9ndig nem ratifikálták a két ország közötti feszültség miatt. A feszültség tovább súlyosbodott, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Sőt Oroszország 2024-ben egyoldalú határkiigazításokat jelölt ki, ami felháborodást váltott ki az ország balti szomszédjai körében, miközben a Balti-tenger fokozott geopolitikai feszültség területévé vált.
Radosław Sikorski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere éles szavakat intézett Oroszországhoz: „Tudjuk, hogy nem törődnek a nemzetközi joggal, és képtelenek békében élni a szomszédjaikkal. Őrült nacionalizmusukban olyan uralkodási vágy van, amely addig nem szűnik meg, amíg fel nem ismerik, hogy a birodalmak kora lejárt, és hogy a birodalmukat nem tudják újjáépíteni.”
Elmondta, hogy Lengyelországnak ezért „csak egy kérése” van az Orosz Föderáció kormányához: „Ha egy újabb rakéta vagy repülőgép engedély nélkül belép a légterünkbe – akár szándékosan, akár véletlenül –, és lelövik, és a roncsok NATO-területre hullanak, kérjük, ne jöjjenek ide panaszkodni.” Így zárta szavait: „Figyelmeztettelek benneteket.”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Yvette Cooper brit külügyminiszter is figyelmeztette Oroszországot: „Felelőtlen tetteik közvetlen fegyveres konfrontációt kockáztatnak a NATO és Oroszország között. Szövetségünk védekező jellegű, de ne legyenek illúzióik, készen állunk megvédeni a NATO égboltját és területét.”
Fotó: Depositphotos
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője azzal érvelt, hogy a többszörös incidenseket nem lehet balesetnek tekinteni.
Az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete, Michael Waltz, aki hivatalba lépése óta először jelent meg ezen a fórumon, elmondta, hogy Moszkvának a feszültséget csillapítania kellene, nem pedig elmérgesítenie. „Szeretném megragadni az első alkalmat, hogy megismételjem és hangsúlyozzam: az Egyesült Államok és szövetségesei a NATO területének minden négyzetcentiméterét meg fogják védeni” – húzta alá Waltz.
Ukrajna külügyminisztere Andrij Szibiha felszólított arra, hogy Moszkva ilyen tetteire határozottan kell reagálni, és megújította Kijev ajánlatát, hogy integrálja légvédelmét a szomszédos nyugati országok légvédelmébe az orosz behatolók ellensúlyozása érdekében. „Az erős válasz azt jelenti, hogy a fenyegető gépeket nem szabad kísérni, sem 12 percig, sem egy percig. Semlegesíteni kell” – tetet hozzá Szibiha.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanács 15 tagból áll. Öt állandó tagja Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. E mellett tíz nem állandó tagot választ a Közgyűlés kétéves időtartamra, mandátumuk lejárta egy év eltéréssel követi egymást. A jelenlegi nem állandó tagok a következők: Algéria, Dánia, Görögország, Guyana, Pakisztán, Panama, a Koreai Köztársaság, Sierra Leone, Szlovénia és Szomália.
A Tanács továbbá meghívhat más, a vitában érintett államokat is, függetlenül attól, hogy tagállamok-e vagy sem. A meghívott országok részvétele mindig szavazati jog nélküli, és a Tanács határozza meg a részvétel pontos feltételeit. Ez lehetőséget ad arra, hogy a nem tagállamok közvetlen információhoz jussanak, és diplomáciai eszközökkel jelezzék álláspontjukat a vitában – összegzi az ENSZ.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja a határozatok elfogadása elleni vétójoggal rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy egyedül megakadályozzanak bármely nem eljárási kérdésben hozott határozatot. Ez a vétójog az ENSZ Alapokmányában rögzített különleges státuszukból ered, amelyet a szervezet alapítóiként kaptak. Ez a mechanizmus jelentős hatással van a nemzetközi döntéshozatal dinamikájára, mivel a vétójog gyakori alkalmazása politikai patthelyzeteket eredményezhet.
Mivel Oroszország vétó joga miatt az országot elítélő határozat elfogadására nem volt lehetőség, a Biztonsági Tanács ülése inkább a médianyilvánosságnak szólt. Az ülés felhívta a nemzetközi figyelmet Oroszország cselekedeteire, hangsúlyozva a jogsértések súlyosságát és a további eszkaláció lehetséges kockázatait. A megszólaló NATO-tagok egységesen elítélték az incidenst és kifejezték egymás iránti szolidaritásukat.
A NATO kedden tárgyalja az ügyet
Egy, a helyzetet ismerő forrás a CNN-nek elmondta, hogy a NATO Észak-atlanti Tanácsának ülésére kedden reggel kerül sor. A katonai szervezetnek az ENSZ-szel szemben kemény eszközei is lehetnek a konfliktus kezelésére.
Észtország a második NATO-tagország az elmúlt napokban, amely a 4. cikkely szerinti konzultációkat kért, Lengyelország múlt heti kérését követően, miután több orosz drón és vadászgép lépett be a légterébe.
A NATO-tag svéd és a német erők külön-külön vasárnap arról számoltak be, hogy svéd JAS 39 Gripeneket és német Eurofightereket riasztottak fel a Balti-tenger déli része felett, hogy azonosítsanak és megfigyeljenek egy orosz IL-20 felderítő repülőgépet, amely repülési terv és rádiókapcsolat nélkül repült a nemzetközi légtérben. A téma még egyáltalán nem került le a napirendről és a további eszkaláció sem kizárt.
