7p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Arra, hogy a légtérsértésükről az észt külügyminiszter radarfelvételt mutatott be, Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese azt mondta, nincs bizonyíték az állítások alátámasztására, és azzal vádolta az európai hatalmakat, hogy alaptalan vádakat terjesztenek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott hétfőn, hogy megvitassa az Európában fokozódó biztonsági kockázatokat. Az ülést Észtország ENSZ-nagykövetének szombaton érkezett levele alapján hívta össze, és beszámolt arról, hogy pénteken három orosz MiG-31 vadászgép megsértette Észtország légterét a Vaindloo-sziget közelében a Finn-öbölben. A gépek 10 kilométer mélyen hatoltak be az észt területre engedély nélkül, helyzetjelzőik ki voltak kapcsolva, és nem adtak le repülési tervet, ami más repülőgépek biztonságát is veszélyeztette. Ez az incidens a korábbi hasonló esetek sorába illeszkedik, például a szeptember eleji lengyel és román légtérsértésekhez.

„Itt látható a radarfelvétel is, hol léptek be, hol voltak és hogyan távoztak az orosz vadászgépek” – mondta Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere, miközben a Tanácsnak átadta a harcra kész MiG-31-es vadászgépek radarfelvételeit és fényképeit. „Figyelmeztették őket” – tette hozzá, kijelentve, hogy „minden csatornán nagyon világos kommunikáció” folyt, amelyre „semmilyen válasz nem érkezett”. Hangsúlyozta, hogy a „légtérsértés kristálytiszta, és Oroszország ismét hazudik – ahogy már többször is hazudott”.

„Emlékszünk” – hangsúlyozta – Moszkva 2008-as grúziai megszállására, 2014-es krími behatolására és 2022-es Ukrajna elleni agressziójára, és az Orosz Föderációnak címezve azt mondta: „Tehát kérem, ne hazudjanak újra – itt vannak a kézzelfogható bizonyítékok” – idézi az ENSZ beszámolója.

Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij azt mondta, hogy nincs bizonyíték az állításaik alátámasztására, és azzal vádolta az európai hatalmakat, hogy alaptalan vádakat terjesztenek – számol be a Reuters.

„Nem fogunk részt venni ebben az abszurd színházban” – mondta. „Amikor úgy döntenek, hogy komoly vitát akarnak folytatni az európai biztonságról, a közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan tehetjük ezt a kontinenst virágzóvá és biztonságossá mindenki számára, akkor készen állunk.”

A témához kapcsolódóan nem árt megjegyezni, amit az Upstream is megemlít: az Oroszország és Észtország között 2014-ben létrejött tengeri határszerződést még mindig nem ratifikálták a két ország közötti feszültség miatt. A feszültség tovább súlyosbodott, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Sőt Oroszország 2024-ben egyoldalú határkiigazításokat jelölt ki, ami felháborodást váltott ki az ország balti szomszédjai körében, miközben a Balti-tenger fokozott geopolitikai feszültség területévé vált.

Radosław Sikorski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere éles szavakat intézett Oroszországhoz: „Tudjuk, hogy nem törődnek a nemzetközi joggal, és képtelenek békében élni a szomszédjaikkal. Őrült nacionalizmusukban olyan uralkodási vágy van, amely addig nem szűnik meg, amíg fel nem ismerik, hogy a birodalmak kora lejárt, és hogy a birodalmukat nem tudják újjáépíteni.”

Elmondta, hogy Lengyelországnak ezért „csak egy kérése” van az Orosz Föderáció kormányához: „Ha egy újabb rakéta vagy repülőgép engedély nélkül belép a légterünkbe – akár szándékosan, akár véletlenül –, és lelövik, és a roncsok NATO-területre hullanak, kérjük, ne jöjjenek ide panaszkodni.” Így zárta szavait: „Figyelmeztettelek benneteket.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Yvette Cooper brit külügyminiszter is figyelmeztette Oroszországot: „Felelőtlen tetteik közvetlen fegyveres konfrontációt kockáztatnak a NATO és Oroszország között. Szövetségünk védekező jellegű, de ne legyenek illúzióik, készen állunk megvédeni a NATO égboltját és területét.”

Oroszország vétójoga miatt az országot elítélő határozat elfogadására nem volt lehetőség
Oroszország vétójoga miatt az országot elítélő határozat elfogadására nem volt lehetőség
Fotó: Depositphotos

Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője azzal érvelt, hogy a többszörös incidenseket nem lehet balesetnek tekinteni.

Az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete, Michael Waltz, aki hivatalba lépése óta először jelent meg ezen a fórumon, elmondta, hogy Moszkvának a feszültséget csillapítania kellene, nem pedig elmérgesítenie. „Szeretném megragadni az első alkalmat, hogy megismételjem és hangsúlyozzam: az Egyesült Államok és szövetségesei a NATO területének minden négyzetcentiméterét meg fogják védeni” – húzta alá Waltz.

Ukrajna külügyminisztere Andrij Szibiha felszólított arra, hogy Moszkva ilyen tetteire határozottan kell reagálni, és megújította Kijev ajánlatát, hogy integrálja légvédelmét a szomszédos nyugati országok légvédelmébe az orosz behatolók ellensúlyozása érdekében. „Az erős válasz azt jelenti, hogy a fenyegető gépeket nem szabad kísérni, sem 12 percig, sem egy percig. Semlegesíteni kell” – tetet hozzá Szibiha.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa

 

Az ENSZ Biztonsági Tanács 15 tagból áll. Öt állandó tagja Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. E mellett tíz nem állandó tagot választ a Közgyűlés kétéves időtartamra, mandátumuk lejárta egy év eltéréssel követi egymást. A jelenlegi nem állandó tagok a következők: Algéria, Dánia, Görögország, Guyana, Pakisztán, Panama, a Koreai Köztársaság, Sierra Leone, Szlovénia és Szomália.

A Tanács továbbá meghívhat más, a vitában érintett államokat is, függetlenül attól, hogy tagállamok-e vagy sem. A meghívott országok részvétele mindig szavazati jog nélküli, és a Tanács határozza meg a részvétel pontos feltételeit. Ez lehetőséget ad arra, hogy a nem tagállamok közvetlen információhoz jussanak, és diplomáciai eszközökkel jelezzék álláspontjukat a vitában – összegzi az ENSZ.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja a határozatok elfogadása elleni vétójoggal rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy egyedül megakadályozzanak bármely nem eljárási kérdésben hozott határozatot. Ez a vétójog az ENSZ Alapokmányában rögzített különleges státuszukból ered, amelyet a szervezet alapítóiként kaptak. Ez a mechanizmus jelentős hatással van a nemzetközi döntéshozatal dinamikájára, mivel a vétójog gyakori alkalmazása politikai patthelyzeteket eredményezhet.

Mivel Oroszország vétó joga miatt az országot elítélő határozat elfogadására nem volt lehetőség, a Biztonsági Tanács ülése inkább a médianyilvánosságnak szólt. Az ülés felhívta a nemzetközi figyelmet Oroszország cselekedeteire, hangsúlyozva a jogsértések súlyosságát és a további eszkaláció lehetséges kockázatait. A megszólaló NATO-tagok egységesen elítélték az incidenst és kifejezték egymás iránti szolidaritásukat.

A NATO kedden tárgyalja az ügyet

Egy, a helyzetet ismerő forrás a CNN-nek elmondta, hogy a NATO Észak-atlanti Tanácsának ülésére kedden reggel kerül sor. A katonai szervezetnek az ENSZ-szel szemben kemény eszközei is lehetnek a konfliktus kezelésére.

Észtország a második NATO-tagország az elmúlt napokban, amely a 4. cikkely szerinti konzultációkat kért, Lengyelország múlt heti kérését követően, miután több orosz drón és vadászgép lépett be a légterébe.

A NATO-tag svéd és a német erők külön-külön vasárnap arról számoltak be, hogy svéd JAS 39 Gripeneket és német Eurofightereket riasztottak fel a Balti-tenger déli része felett, hogy azonosítsanak és megfigyeljenek egy orosz IL-20 felderítő repülőgépet, amely repülési terv és rádiókapcsolat nélkül repült a nemzetközi légtérben. A téma még egyáltalán nem került le a napirendről és a további eszkaláció sem kizárt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!