Svédország és Finnország tavaly május közepén jelentette be, hogy csatlakozni szeretne a NATO-hoz, az Orbán-kormány és a Fidesz azóta blokkolja a bővítés ratifikálását, így a két északi ország csatlakozása még mindig várat magára, pedig a NATO főtitkára szerint itt az ideje, hogy minden szövetséges befejezze a finn és svéd csatlakozás ratifikációs folyamatát. Jelenleg ott tart az ügy, hogy a héten magyar kormánypárti delegáció járt Finnországban és Svédországban Hende Csaba vezetésével, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint pedig a Fidesz-frakció a jövő héten hallgatja meg a delegációt a tapasztalatairól, ezután hoznak végleges döntést.
Olyan két ország kéri a támogatásunkat, akik korábban nem szövetségesként, hanem ellenségként viselkedtek. Nyílt rágalmak és hazugságok hangoztak el
- fogalmazott a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely.
Hogy milyen hazugságokról van pontosan szó, azt sem Gulyás, sem az ügyben korábban megszólaló kormánypárti politikusok nem konkretizálták. Orbán Viktor kormányfő is csak annyit mondott a február végi Kossuth-rádiós interjújában, hogy a finnek és a svédek nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a magyarországi jogállamról és a demokráciáról. A témával foglalkozó cikkeket átnézve úgy tűnik, hogy a finn-magyar kapcsolatok megromlása 2019 nyarára datálható.
Finnországban jelenleg egy ötpárti baloldali koalíció kormányoz, élén Sanna Marin miniszterelnökkel, de a kormánypárti sajtót átnézve egyértelmű, hogy az Orbán-kormánynak főleg nem is vele, hanem az elődjével, a 2019. decemberében lemondott Antti Rinnével volt problémája. A témában az első cikk 2019 júniusában jelent meg, az Euronews írása szerint az Európai Uniós elnökséget júliusban átvevő Finnország továbblépne a Magyarország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárásban, és hivatalos meghallgatást tartana az Európai Tanácsban a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről.
Ezt követően pedig júliusban elhangzott Orbán Viktor híres tusnádfürdői beszéde, a kormányfő szerint
jó idegrendszer kell ahhoz, hogy a bennünket majd jogállamiság szempontjából firtató és kérdezgető finn barátainknak ne mosolygással, nevetéssel, hanem kellő tisztelettel, udvarias válaszokkal tiszteljük meg őket, illetve ezeket adjuk meg nekik.
Ezt arra alapozta a magyar miniszterelnök, hogy Finnországban nincs Alkotmánybíróság, tehát gondok vannak a finn jogállamisággal.
Antti Rinne pedig 2019 augusztusában fejtette ki, hogy szerinte foglalkozni kell azzal, hogy Magyarországon, Lengyelországban és részben Romániában sérül-e a jogállamiság. Az Euronews cikke szerint Rinne kiemelte a bíróságok, az ellenzék demokratikus jogai és a média szabadságát, mint az európai béke és stabilitás sarokköveit.
Így Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam tisztában lesz azzal, hogy cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is. Az említett két ország esetében a kohéziós alapokon keresztül az uniós finanszírozás kifejezetten jelentős összeget tett ki
- fogalmazott a finn politikus. Ez lehet az egyik mondat, amit a magyar kormány hazugságnak tart, és most emiatt blokkolja Finnország NATO-tagságát.
Szintén 2019 augusztusában jelent meg Petri Tuomi-Nikula, Finnország volt budapesti nagykövetének véleménycikke a legnagyobb finn napilapban, a Helsingin Sanomat hasábjain, amelyben egyebek mellett azt írta, hogy szerinte véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy néhány tagállam semmibe veszi az EU közös értékeit, ezeket az országokat pedig meg kell fosztani az uniós támogatásoktól.
Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban
– írta a volt nagykövet. Ez szintén lehet az a mondat, amit az Orbán-kormány sérelmesnek tart.
A következő sérelmes időszak pedig 2021 nyara lehet, amikor 13 EU-tagország, köztük az akkor még szociáldemokrata kormány által vezetett Svédország és Finnország is elítélte Magyarországot a homofób törvény miatt, amely többek közt megtiltja, hogy a 18 év alattiak számára népszerűsítsék és megjelenítsék a homoszexualitást és a transzneműséget, és az iskolai szexuális felvilágosításból is kizárja ezeket a témákat. Ebben az időszakban több finn és svéd EP-képviselő is erősen kritizálta a magyar kormányt.
Svédországban azóta 2022 szeptemberében megbukott a baloldali kormány, Finnországban pedig április elején lesz választás, és szintén van esély arra, hogy jobboldali koalíció vegye át az ország kormányzását, de ez aligha jelenti azt, hogy bocsánatot fognak kérni az Orbán-kormánytól. Ennek ellenére Gulyás Gergely szerint a magyar parlament még márciusban megszavazhatja a két ország NATO-csatlakozását.
