6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Összefoglalónk az orosz–ukrán háború 673. napjáról.

  • Aknára futott a Fekete-tengeren egy panamai zászló alatt közlekedő görög teherhajó, a fedélzeten tűz ütött ki, ketten megsebesültek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg déli parancsnoksága a Telegramon. A tájékoztatás szerint a hajó – mely a dunai Izmail kikötőjébe tartott gabonáért – kigyulladt. Egy ember kórházba került, társát a fedélzeten látták el. A bajba jutott hajóért vontatók indultak. A hadsereg nem tért ki arra, mikor történt az incidens. Az ukrán fegyveres erők szerint a hajó orosz aknára futott, az athéni székhelyű NAVA Shipping vállalat azt közölte, egyelőre nem tudnak részleteket. A vállalat részéről hozzátették, hogy senki nem sérült meg súlyosan.
  • Egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült egy orosz támadás után a harkivi körzetben – közölte a területi kormányzó. Az orosz erők december 28-án reggel csapást mértek a harkivi területen lévő Vovcsanszkra, megölve egy 66 éves nőt, valamint megsebesítve egy 63 éves nőt, akit a helyszínen ápolnak – jelentette Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
  • Volodimir Zelenszkij megköszönte az Egyesült Államoknak az akár 250 millió dollár értékű fegyvercsomagot. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta: „Az Egyesült Államok vezető szerepe az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó több mint 50 országból álló koalícióban kulcsfontosságú a terror és az agresszió elleni küzdelemben nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte.” Emlékeztetett, az idei év során az USA 34 katonai segélycsomagot nyújtott több mint 24 milliárd dollár értékben. Zelenszkij azt is írta, „történelmi jelentőségű döntés született arról, hogy Ukrajnának F-16-os repülőgépeket biztosítanak. Mindig hálásak leszünk mindezért a támogatásért”. Az ukrán elnök úgy véli, a szabadság és a biztonság védelme érdekében nemcsak Ukrajnában és Európában, hanem az Egyesült Államokban is a lehető leghatározottabban kell válaszolni a folyamatos orosz agresszióra.
  • Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön. „(A finnek) mind ez idáig békében és nyugalomban éltek, erre egyszer csak Oroszország és a NATO között találták magukat, az utóbbi tagjaként; de mivel ők a mi szomszédaink, így ha, ne adj’ Isten, a helyzet elmérgesedne, ők szenvednék meg először” – jelentette ki a nagykövet a RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában. Finnország idén csatlakozott a NATO-hoz, szakítva évtizedeken át tartó semlegességével, decemberben pedig Helsinki védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal is. Az egyezmény részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatására. Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója szerdán bejelentette: Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit. A múlt héten Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette, s figyelmeztetett, hogy a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat.
  • Oroszország eltökélt abban, hogy elérje céljait az ukrajnai katonai műveletek során – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter, hozzátéve, hogy a nyugatiaknak az az elképzelése, amellyel Oroszország stratégiai vereségét akarják elérni, „teljesen kudarcot vallott”. A G7-országok meg kívánják vitatni az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij által javasolt „békeformulát”, amelyről a mintegy 10 nappal ezelőtt tartott „titkos csúcstalálkozón” állapodtak meg – mondta Lavrov az orosz állami médiának adott interjúban.

Szergej Lavrov biztos a dolgában. Fotó: MTI
Szergej Lavrov biztos a dolgában. Fotó: MTI

  • A háborús előkészületek fokozására szólított fel az észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának évzáró plenáris ülése második napján csütörtökön. Beszédében Kim Dzsong Un a lőszergyártásért, a nukleáris fegyvergyártásért, valamint a polgári védelemért felelős szektort is megszólította - számolt be a KCNA észak-koreai állami hírügynökség. Kim szerint az Egyesült Államok „példátlan mértékű provokációi miatt” a Koreai-félsziget biztonsági helyzete rendkívül veszélyessé vált, és az „antiimperialista állammal” ápolt stratégiai kapcsolatok szorosabbra fűzését nevezte meg célként. Kitért arra is, hogy Phenjan a múlt héten nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát bocsátott fel, mellyel szerinte Észak-Korea bebizonyította, hogy ellenségei esetleges nukleáris provokációjára habozás nélkül képes lenne megfelelő választ adni.
  • Egy moszkvai bíróság csütörtökön öt és fél, illetve hét év börtönbüntetésre ítélt két orosz költőt, amiért „gyűlöletkeltő” verset olvastak fel tavaly egy háborúellenes rendezvényen. Artyom Kamardin és Jegor Sztovbe támogatói az ítélet ismertetésekor azt kiabálták, hogy „Szégyen!”. „Ez abszolút önkény” - kiáltott fel Kamardin apja, Jurij. A két fiatalt 2022 szeptemberében vették őrizetbe, miután részt vettek egy nyilvános felolvasáson Moszkvában a Triumfalnaja téren, Vlagyimir Majakovszkij költő emlékművének közelében, amely a szovjet idők óta a máskéntgondolkodók találkozóhelye. A felolvasáson Kamardin az „Ölj meg, milicista!” című versét szavalta el, amely ellenséges hangvételű volt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal szemben. Másnap őrizetbe vették egy házkutatás során, amelynek során állítása szerint a rendőrök megverték és egy súlyzóval megerőszakolták. A két költő ellen eredetileg „gyűlöletkeltés” miatt indítottak eljárást, amely vád később kiegészült „az állam biztonsága elleni tevékenység elkövetésére való nyilvános felhívással”. „Nem vagyok hős, és az, hogy börtönbe kerüljek azért, amit gondolok, soha nem szerepelt a terveim között” - mondta Kamardin a bíróságon a támogatói által a Telegramra feltöltött utolsó beszédében. Egyben könyörgött a bírónak, hogy engedje „haza”, cserébe megígérte, hogy „távol tartja magát minden kényes témától”. Idén májusban a bíróság az ügy harmadik vádlottját, Nyikolaj Dajnekót négy év büntetőtáborban letöltendő büntetésre. Dajneko korábban bűnösnek vallotta magát, és egyezséget kötött a nyomozóhatósággal.

(MTI, The Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!