2p

Az Európai Bizottság elnöke kiállt amellett, hogy fontos külpolitikai kérdésekben elegendő legyen a tagállamok minősített többsége egy-egy döntéshez. Ahhoz viszont minden tagállamnak hozzá kellene járulnia, hogy így alakítsák át az Európai Tanács döntéshozatali folyamatát.

A magyar kormányváltás történelmi lehetőséget teremt az Európai Unió döntéshozatali rendszerének átalakítására – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

A jelenlegi rendszerben bármelyik tagállam akadályozhatja a külpolitikai, bővítési és költségvetési döntéseket az Európai Unióban. Magyarország korábban rendszeresen élt ezzel a lehetőséggel, például az Oroszországra kivetett szankcióknál, vagy az Ukrajnának folyósítandó 90 milliárd eurós hitel esetében.

Von der Leyen hivatalba lépése óta tervezi, hogy megszünteti a tagállamok vétójogát a közös kül- és biztonságpolitikában, az Európai Tanács pedig áttérne a minősített többségi döntéshozatalra – írja a L'Express alapján a Portfolio. Tavalyi évértékelő beszédében is elmondta, ideje megszabadulni az egyhangúság bilincseitől.

Április 13-án, hétfőn pedig úgy fogalmazott, hogy a külpolitikai minősített többségi döntéshozatalra való áttérés „fontos eszköz a rendszerszintű patthelyzetek elkerülésére”.

Sok kisebb tagállam számára azonban a vétójog jelenti a legfontosabb eszközt érdekeik érvényesítésére. Ők nem szívesen mondanának le arról, hogy megőrizzék az ellenőrzést a saját külpolitikájuk felett, hiszen enélkül olyan döntéseket is el kellene fogadniuk, amelyekkel esetleg nem értenek egyet.

A nagyobb tagállamok, amelyeknek kevesebb a vesztenivalójuk, már korábban kiálltak a reform mellett. Emmanuel Macron francia elnök többször is sürgette a minősített többségi döntéshozatal széleskörű bevezetését. Németország 2023-ban létrehozta a „Minősített többségi döntéshozatal barátai” csoportot, amelyhez Belgium, Finnország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország is csatlakozott.

A támogatók között viszont nincs teljes egyetértés abban, mely területeken kellene bevezetni a többségi elvet. Egyesek az adópolitikában igen, de a külpolitikában például nem alkalmaznák. A reform útjában ráadásul egy alapvető paradoxon áll: ahhoz, hogy az egyhangú döntéshozatalról áttérjenek a minősített többségi döntéshozatalra, először is egyhangú határozatra van szükség.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!