A kortárs művészet jól eladható – csak tudni kell, hogyan

Közel negyven kortárs galéria vesz részt az idei Budapest Contemporary (BCT) képzőművészeti kiállításon és vásáron szeptember 25-28. között. A Bálna Honvédelmi Központban berendezett standokon a szervezők közlése szerint megközelítőleg kétezer műtárggyal készülnek a kiállítók; ezek többsége megvásárolható. 

Az idei BCT egyik különlegessége a nemzetközi stand, ahol a Magyar Kortárs Galériák Egyesületéhez tartozó tíz galéria nemzetközileg is ismert és elismert művészeinek munkái láthatók. Például az 1931-ben született magyar származású, New Yorkban élő Agnes Denesé, aki az environmental art – az ökológiai szemléletet a művészet területén meghonosító – irányzat egyik úttörője. De látható az új generációt képviselő, boszniai származású Selma Selman néhány alkotása is. A szegénységet, a szegregációt és a patriarchális társadalom problémáit műveiben rendre megjelenítő Selman munkássága szerteágazó: a videó, a performansz, a fotó, a festészet és az installáció területén is otthonosan mozog. 

Ugyancsak említésre méltó a Velencei Biennálén 2007-ben Arany Oroszlán-díjat elnyerő, Bécsben élő és alkotó Andreas Fogarasi egyik alkotása. A művész, aki olyan aktuális témákkal foglalkozik, mint az identitás, a kollektív emlékezet és a hatalmi viszonyok alakulása, egy, a balatonaligai Kádár-villából származó burkolatdarabot hívott életre – önálló mű formájában. 

Szintén a nemzetközi standon látható Victor Vasarely magyar-francia festő, szobrász egyik magángyűjteményben lévő alkotása. Az op-art – optikai művészet – úttörőjének itt kiállított képe korábban egy amerikai magángyűjtemény része volt, innen vásárolta meg egy francia gyűjtő, akitől hosszas tárgyalások után, a megfelelő biztonsági intézkedések betartása mellett érkezett Budapestre – mesélte a rendezvény sajtótájékoztatóján Kollmann Szilvia, a Vasarely-képet kölcsönző és bemutató Art Advisory Budapest alapítója.

A kiállító galériákat gondosan szűrik 

A Budapest Contemporary, amit életrehívása óta harmadik alkalommal rendeznek meg, idén szintet lépett – erről Tausz Ádám főszervező, a hasonló léptékű budapest Art and Antique kiállítás és vásár, valamint a Füred Art Week szervezője beszélt lapunknak. Mint mondta, érdeklődés szempontjából markáns különbséget észlelnek az előző évekhez képest: a szakma – az intézményi terület, a gyűjtői kör – és a látogatók is komolyan veszik az eseményt. Véleménye szerint ez annak tudható be, hogy arra törekszenek: csak erős anyagot hozó galériák állítsanak ki, és kizárólag a legjobb kortárs és ultrakortárs (negyven év alatti) művészek alkotásai kerülhessenek ki a standokra. A környező országok nagyvárosai közül az ide látogatók számát tekintve elmondása szerint kiemelkedik Bécs és Pozsony – aminek különösen örülnek. 

Az Mfor kérdésére, hogy hogyan szűrik a kiállítókat, a főszervező elmondta: csak olyan galériák vehetnek részt kiállítóként a rendezvényen, amelyek nemcsak az online térben, hanem fizikailag is léteznek, és saját, képviselt művésszel érkeznek, akivel érvényes szerződésük van. Mindemellett az is a kritériumok közé tartozik, hogy évente legalább négy kiállítást szervezzenek saját művészeiknek.

A résztvevőket aztán a beküldött anyagokat átnézve, szakmai szempontok alapján választják ki. Mint azt Tausz Ádám elmondta: egyelőre még nem beszélhetnek túljelentkezésről. „Magyarországon még pont a határon vagyunk, majdnem mindenki itt van, aki jelentkezett, belefért ebbe a kritériumrendszerbe és mondjuk még pénze is van, mert természetesen ez is szempont” – fogalmazott. Hogy utóbbi hiányát némiképp ellensúlyozzák és szélesítsék a kiállítók palettáját, közelebb hozva egymáshoz az területen működő intézményeket, gyűjtőket és a látogatókat, minden évben meghívnak egy múzeumot. Idén a Szentendrei Ferenczy Múzeum és a MOME is meghívott kiállítóként vesz részt a BCT-n. 

„A legnagyobb kihívás idén az volt, hogy a Magyar Kortárs Galériák Egyesületének standját megszervezzük: erre nagyon kevés időnk volt, ugyanis a koncepciót augusztusban találtuk ki. Tóth Lili (a nemzetközi stand kurátora) két hónap alatt válogatta ki az ide szánt műveket és tervezte meg a standot” – mesélte Tausz Ádám.

A kérdésre, miszerint konkurenciaként tekinthetnek-e rájuk a hasonló tematikájú, nagy budapesti rendezvények szervezői, Tausz Ádám elmondta: nekik ez nem jelent különösebb problémát. „Belőttük magunkat egy magas szakmai színvonalra, minket más képzőművészeti vásár nem zavar. A gyűjtők arra a vásárra mennek el, ahol anyag van” – fogalmazott. 

A távlati terveikről úgy nyilatkozott: egyértelműen külföld felé nyitnak. Egy ideje már dolgoznak azon, hogy ezt a kiállítási rendszert külföldön is meg tudják valósítani. „Nyáron Triesztben, utána pedig Ausztriában – Bécsben – szeretnénk egy, a BCT-hez hasonló, nemzetközi szintű vásárt rendezni. Ez jót tehet a budapesti rendezvénynek is: több külföldi kiállító és látogató jöhet – és vice versa. Ebből nagyon jó dolgot lehet összehozni két-három éven belül” – foglalta össze Tausz Ádám.