A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában mutatták be a 47 éves korában amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogászról, emberi jogi aktivistáról szóló könyvet. Az október 15-ei rendezvényen a Minerva Kiadó vezetője, Dési Péter a kötet keletkezésének körülményeiről elmesélte: három hónapja kereste fel egy barátja azzal, hogy megjelentetnék-e az Egy tökéletes napot. Amire azonnal rábólintott.
A könyvet három szerző jegyzi: Karsai Dániel mellett Szenteczki Zita és Bíró Bence dolgozott azon, hogy az ugyanezzel a címmel júniusban bemutatott színdarab szövegkönyve mellett az alkotmányjogász közösségi oldalára írt bejegyzései, valamint a társszerzők és a színdarab alkotóinak gondolatai is helyt kapjanak.
„Ez a könyv az életről szól és nem a halálról, ahogyan azt egyesek gondolták vagy mondták, hangosan vagy félhangosan egy nagy házban, a Duna partján” – hangsúlyozta Dési Péter a bemutatón. „Ennek a könyvnek akkor sincs vége, ha a történetnek így vagy úgy, de vége lesz. Az emberi méltóságnak ugyanis semmi nem vethet véget – még az elmúlás sem. A kezdet és a vég, az első és az utolsó lélegzetvétel gondolata minden értelmes embert foglalkoztat. Nem mellesleg: ez ad drámai keretet, egyben értelmet az életnek” – fogalmazott a könyvben olvasható visszaemlékezésében a Minerva Kiadó vezetője.
Pomezsánszky György újságíró a színdarabot méltatta. Mint mondta, különösen tetszett neki, hogy nem csak elvont fogalomként, hanem „fizikailag is tevőleges alakban” jelenik meg benne a gyógyíthatatlan betegség, az ALS. Az ő felfogásában a mű kérlelhetetlenül realista alkotás. „Az elmúlás folyamata nem csak a halálba tartó ember drámája, hanem azoké is, akik társak ebben: a testvéré, az ápolóé, a szeretőé, és azoké, akik a színmű alkotásában részt vettek.” Meggyőződése, hogy a drámai alkotás minden olvasóban heves reakciót vált ki, és mindenki saját magát képzeli a főhős helyébe. „Aki valószínűleg kedvelte Senecát, mert jól tudta, hogy az élet nem más, mint utazás a halál felé. Ugyanis az első óra, ami az életet adja, el is vesz az életből néhány pillanatot” – fogalmazott.
A könyvbemutatón részt vett Török-Illyés Orsolya színésznő és Vizi Dávid színész is, a Tökéletes nap című színdarab két szereplője, akik részleteket olvastak fel a műből.
Fotó: mfor.hu
Húsbavágó kérdéseket firtat a könyv
A színdarabból és a könyvben olvasható visszajelzésekből viszonylag árnyalt képet kaphatunk róla, hogy milyen egy halálos betegséggel küzdő ember élete a diagnózis felállításának pillanatától kezdve egészen addig, hogy saját testének foglyaként gyakorlatilag már csak a szemével képes kommunikálni, noha elméje még kristálytiszta. Milyen, amikor valaki testvérként – és egészséges emberként – igyekszik helytállni egy haldokló mellett, tudva, hogy a vég egyre közeleg, és hogy a másiknak csak a jelenlétével tud segíteni, az úton nem kísérheti el.
Hogyan kezeli a szinte már családtaggá vált ápoló, hogy kénytelen belefolyni betege magánéletébe, és hogyan válik néhány hónap leforgása alatt – nem anyává, hanem – társsá? De arra is választ kapunk, hogy szabad-e kiabálni egy haldoklóval, lehetünk-e önzők a szerelmünkkel egy friss párkapcsolatban és rárakhatjuk-e ellátásunk terhét, amikor már magatehetetlenek vagyunk. És felmerül a leggyötrőbb kérdés: jogunk van-e méltósággal befejezni az életünket vagy kénytelenek vagyunk kivárni, amíg szívünk megszűnik dobogni – akkor is, ha erre nem emberhez méltó körülmények között várakozunk? Ehhez Seneca gondolatai adhatnak útmutatást, amelyeket Karsai Dániel többször is idéz.
„Semmi jobbat nem alkotott az örök törvény annál, minthogy egyetlen bejáratot adott az élethez, de számtalan kijáratot .”
Őszinte kitárulkozás a halál előtt
A könyv egyik visszaemlékezéséből – szerzője a színdarabban szintén játszó Kurta Niké színésznő – kiderül, hogy Karsai Dániel hitt abban: betegségét az okozta, hogy nem tudott a nőkhöz kapcsolódni; hogy a fizikai megbetegedéshez érzelmi okok vezetnek. Ő egy köveskáli pillanathoz kötötte megbetegedésének pillanatát – az agyában bekövetkező „energiakisülést”. Az érzelmi életébe engedett bepillantás mellett a méltóságteljes életről alkotott nézeteit is megismerhetjük: „Én jiu-jitsuztam tíz évig, és a jiu-jitsu iskolánk jelmondta ez: Azért jiu-jitsuzunk, hogy úgy tudjunk meghalni, mint a fák, állva.”
„Én úgy gondolom, hogy az emberi méltóság addig tart, amíg a gerincünk, a belső gerincünk egyenes tud maradni. Ez lehet egy kórházi ágyban fekve is, lehet ennél sokkal kiszolgáltatottabb állapotban is, de van már egy olyan pont, amikor felvethető, hogy itt már csak a méltóságteljes távozás, ami még emberhez méltó.”
Karsai Péter továbbviszi testvére örökségét
A könyvbemutató után megkerestük Karsai Pétert, aki elmondta: egyetért bátyja kezdeményezésével, ezért úgy gondolja, hogy testvére örökségét tovább kell vinnie. Szeptember 2-án lezárultak a témával kapcsolatos jogi ügyek, ezért más csatornákat kell választania. „Vannak ötleteim, hogy ezt a társadalmi párbeszédet hogyan lehet életben tartani, fenntartani. Más dolgom nincs, minthogy az emberek erről beszéljenek, gondolkodjanak. Lassú víz partot mos. Nagy vágyam, hogy jobboldali, konzervatív emberekkel is le lehessen ülni beszélgetni erről a témáról. Amitől mindenki fél. De ha Dani nem félt tőle, nekünk sem kell” – hangsúlyozta.
Karsai Dániel már nem érhette meg könyve megjelenését: a kézirat még a nyomdában volt, amikor szeptember 28-án elhunyt. Az alkotmányjogásznál 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózist. A gyógyíthatalan betegség a központi idegrendszer agyi és gerincvelői mozgató idegsejtjeit pusztítja, sorvasztja, ami idővel bénuláshoz, majd halálhoz vezet. Kialakulásának pontos oka nem ismert, a kutatók szerint szerepet játszhat benne autoimmun eredetű kóros immunválasz, a genetikai háttér vagy akár vírusfertőzés is.
Karsai Dániel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy saját döntéséből, méltósággal fejezhesse be életét, ám a bíróság 2024 júniusában elutasította a beadványát.
