Az igazgató kiemelte: minden esetben jóval a törvényben megszabott 20 munkanapos kártalanításai határidőn belül fizették ki a nehéz helyzetbe került pénzintézetek ügyfeleit. A legtöbb károsultja az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek volt, 30 ezer betétesnek fizettek ki több mint 54 milliárd forintot. Hangsúlyozta: a magyarországi betétvédelem működésének megbízhatóságát mutatja, hogy a kártalanítások minden esetben zökkenőmentesen és gyorsan zajlottak az érintett szervezetek hatékony együttműködésével.
2014-ben az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank. Az év során bezárt hat hitelintézet mellett a korábbi évekhez kapcsolódóan is voltak kártalanítások.
A kifizetések miatt az alap vagyona a 2014. év eleji közel 100 milliárd forintról az év végére 11 milliárd forintra csökkent. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy száz százalékos kártalanítás nem létezik, az OBA azokat az ügyfeleket tudja kártalanítani, akiknél nincs probléma, például adathiány.
Beszámolt arról is, hogy a szanálásról szóló törvény elfogadását követően tavaly nyáron létrehozták a Szanálási Alapot. Az alap lehetővé teszi, hogy ne az adófizetők pénzéből történjen a szanálás, a bankok anyagi hozzájárulásaiból fedezik a tönkrement pénzintézettel kapcsolatos költségeket.
Elmondta, az alap igazgatótanácsa 2014 júliusában alakult meg, az OBA megteremtette a működtetés feltételeit, a vagyongazdálkodáshoz pedig kidolgozta a szükséges szabályzatokat a jegybankkal együttműködésben. Az alapnak a teljes OBA-hitelintézeti kör mellett a befektetési vállalkozásokkal együtt 180 tagintézete van, az idei első negyedéves díjakkal együtt jelenleg 4,25 milliárd forint vagyona van. Kitért arra is, hogy az Állami Számvevőszék közel három hónapos, mindenre kiterjedő, átfogó vizsgálatot tartott az OBA-nál, amelynek eredménye a közeljövőben lesz nyilvános.
Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével - amelyről tavaly decemberben döntött a parlament - a kártalanítási idő csökkenni fog: a 20 munkanapos határidő 2024-ig több lépcsőben csökken 7 munkanapra. Először 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.
Ismertetése szerint az OBA ügyfélszolgálata 10 ezer telefonhívást kezelt a tavalyi hat kártalanítási ügyben, az esetek 46 százalékában az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyfelei kértek tájékoztatást. A tavaly kártalanított ügyfélkörnek kiküldött kérdőívek válaszaiból az derül ki, hogy a betétesek 73 százaléka szerint a 100 ezer euró megfelelő kártalanítási értékhatár. A húsz munkanapos határidőt az ügyfelek 81 százaléka jónak tartotta - fejtette ki Tóth István. Kitért arra is, hogy a kártalanítottak több mint 70 százaléka elégedett volt az OBA munkájával.
Elmondta azt is, hogy Közép-Európában tavaly a bankcsőd miatti betétbiztosítási kártalanítás 4 országban fordult elő: Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban és Szerbiában. A legnagyobb a bolgár volt, ahol tavaly decemberben kezdték meg mintegy 280 ezer betétes kártalanítását.
MTI
